La Croix 2020.06.03. Henri Pflieger

„A Nagyböjt, a szent negyven nap, a kötelező otthonmaradás küszöbén kezdődött el, de pünkösdkor a Lélek feltörte a zárt ajtókat.” – jelenti ki Rougé püspök, aki 2018-ben kapta meg kinevezését az egyházmegye élére. [A „karantén” és a „negyven nap” homonim szavak miatt az eredeti mondatban lévő szójáték egyben többletjelentés.] „Az egészségügyi válsághelyzet a törékenység, a magány, a szolidaritás tapasztalatával, valamint a halál misztériumával szembesített bennünket.” – húzza alá. Ámbár „egyesek kegyelemként élték meg az elszigetelődést”, „mások számára a szomorúság, a nyugtalanság, az elbátortalanodás, sőt a reménytelenség ideje volt”, mely egyes esetekben a megbetegedést vagy egy közeli hozzátartozó elvesztését is magában foglalta. „Természetesek ezek az érzelmi reakciók.” – szól a püspök, akit, Szent Pál nyomán, saját visszapillantása sarkallt a lelkipásztori levél megírására. A gondolatsort három fogalom köré rendezte: „testvériség, belső élet, kreativitás”.
A testvériség őrzése
„Áldom az Urat azért a testvériségért, amelynek tanúja lehetek” papok és diakónusok között, továbbá a családokban, a városban, de mindenekelőtt „a legszegényebbek irányában”. „Minél erősebb ez a testvériség, annál nyitottabb”, ezért Nanterre püspöke „mozgósítani” szeretné az egész egyházmegyét. Célja, hogy új hivatásokat támasszon a „testvériség szolgálatára”, mivel „a szenvedés és a szegénység új formáira” egy „új típusú diakónia” a válasz.
A belső életre alapozva építkezni
Mgr. Rougé szemében a testvéri szeretet lendülete Isten ajándéka. Adomány, amely szabaddá tesz. „A fizikai korlátozás sohasem erősebb a Lélek által végbevitt felszabadulásnál.” A nyilvános istentisztelet felfüggesztése kapcsán megjegyzi, hogy „az eucharisztia megvonása” alkalom volt a „lelki áldozás” ismételt felfedezésére. De amikor „örömmel ismét templomaink felé indulhatunk […] áldozásunk legyen bensőséges, a szívünk mélyén ténylegesen megélt pillanat”. Az elmúlt idő lehetőség volt a „titok hosszantartó elmélyítésére”: az eucharisztia a keresztény élet „forrása és csúcsa”. A püspök ösztönzi a híveket arra is, hogy „spirituális oázisokat” látogatva mélyítsék el benső életüket. Mgr. Rougé magára az egyházmegyére gondolt: a felkínált imaalkalmakra és közösségekre (plébániákra, szerzetesrendekre, lelkigyakorlatos helyekre).
Missziós kreativitás
„A korlátozások kezdetétől rácsodálkoztam a liturgiát, a katekézist, a testvéri és karitatív életet átjáró kreativitásra a plébániákon, a közösségekben és különféle mozgalmakban, itt, nálunk, s másutt.” – jelenti ki. A fél évszázados [1966-ban felállított] egyházmegye eddigi missziós alkotóerejére támaszkodva szeretné életben tartani a „kezdeményezések kavalkádját”. A [szintén 1966-ban született] lelkes püspök óvatos a technikai megoldások alkalmazása terén, holott épp ezek azok — a szent negyven nap alatt alkalmazott — új pasztorális és missziós megoldások, amelyekre később is számít, ugyanakkor figyelmeztet a „technológia bálványimádásának” kockázatára.
A levél végén több eseményt jelent be, amelyek konkretizálják a korábban kiemelt lendületet: 2021 januárjában „missziós egyetemet” tartanak, 2021 februárjában pasztorális találkozó lesz, valamint megkezdik egy új — minden életkorra vonatkozó — bérmálási felkészítő kidolgozását, amelyet 2021. május 20-án közös ünneplés követ.

Fordította: Hantos-Varga Márta