Változás az Egyházak Világtanácsa élén

Olav Fykse Tveit lelkész tíz éven keresztül töltötte be az Egyházak Világtanácsa (EVT) főtitkári posztját. Szolgálatának befejezése után a Norvég Evangélikus Egyház elnök-püspöke lett.

La Croix  2020.04.01.  Claire Lesegretain

Tveit lelkész mandátuma 2020. március 20-án járt le. Eredetileg március 20–30. között ült volna össze az EVT központi bizottsága. Ekkor választották volna meg új főtitkárt, s ekkor köszönték volna meg a leköszönő vezető munkáját. Azonban a Covid-19 járvány miatt el kellett napolni az ülést. Olav Tveit ennek ellenére elutazott Svájcból, s április elsején elfoglalta új hivatali helyét Norvégiában.

A most 59 éves norvég lelkész 2010 augusztusában követte elődjét, a kenyai metodista lelkipásztort, Samuel Kobia-t, az EVT élén. A La Croix katolikus napilapnak pár szóban összegezte a 349 protestáns, anglikán és ortodox egyházat magában foglaló legjelentősebb vallási világszervezet utóbbi tíz évét.

„Megválasztásomkor három világos célt tűztem ki:

1) az EVT tagegyházainak mélyebb integrálását, azért, hogy jobb együttműködés alakuljon ki az igazságosság, a kiengesztelődés és a béke érdekében folytatott munka területén,

2) a világra vonatkozó közös vízió kidolgozását a katolikus egyházzal,

3) az egyházak közti barátság kibontakoztatását, azért, hogy a közös hitet valló keresztények hitelesek legyenek a feltámadt Krisztusról szóló tanúbizonyság alkalmával.”

2020. március 25-én a lelkész ugyanezeket a témákat említette az olasz protestáns hírközlő csatornának (NEV) adott interjúban. S megerősítette, hogy „optimista” az ökumenikus mozgalom jövőjét illetően. A számos kihívás kapcsán, amelyet az EVT élén átélt, Tveit lelkész elsőként a szervezet fennmaradásának tartósságát emelte ki. „Tudnunk kellett, hogy vajon szükség van-e még a szervezetre, s vajon bíznak-e benne a tagegyházak és a partnerszervezetek?” Nos, ebben a veszedelmeknek kitett világban, amikor „a vallást is zászlóra tűzik, hogy megosztást szítsanak, az EVT léte fontosabb, mint ahogy néhány éve gondoltuk”. A lelkész szerint az Egyházak Világtanácsa ma „feladatait illetően határozottabb vízióval rendelkezik”. Új módszerekkel dolgozik, új metódussal lép interakcióba másokkal, s jelen van a kölcsönös felelősségvállalás tudata.

Olav Tveitre nagy hatást tett Ferenc pápa 2018. júniusi látogatása. A Szentatya a szervezet születésének 70. évfordulójára utazott Genfbe. Ez volt „az ökumenikus mozgalom tavaszának jele”, miután ezt megelőzően „átlábaltunk az ökumenikus télen” is. – jegyzi meg. A többi fontos esemény közül a lelkész kronológiai sorrendben említi a Nemzetközi Ökumenikus Békekonvenciót Jamaicában (2011), az EVT 10. Világgyűlését Puszan városában, Dél-Koreában (2013), valamint a 14. Missziói és Evangelizációs Világkonferenciát Tanzániában (2018). De ne felejtsük el a Reformáció 500. évfordulóját sem 2017-ben, amelyet mindenütt a világon más felekezetekkel együtt ünnepeltek meg.

A La Croix napilapnak Olav Tveit hozzáteszi: „E kiemelkedő események mellett számomra meghatározó volt minden egyes munkatalálkozó a klímaváltozás, az emberi jogok, a migráció, a béke, a misszió és a teológiai egység kérdésköreiben. Ezek mind olyan a témák, amelyek hitünk alapjaihoz, az EVT küldetéséhez és az emberiség szükségleteinek mérlegeléséhez vezetnek vissza bennünket.” 

Az utóbbi tíz évben kiadott ökumenikus dokumentumok szintén nagyon jelentősek a szemében: „Egy keresztség: Egymás kölcsönös elismerése felé” (2010), „Az egyház: Úton egy közös vízió felé” (2013). Ez utóbbit követte a „Katolikus egyház válasza az »Úton egy közös vízió felé« című dokumentumra” (2019).

„A vallásközi párbeszéd szintén átláthatóbb lett ebben a periódusban.” – folytatja Olav Tveit, s emlékeztet néhány olyan kezdeményezésre, amelyet muzulmánokkal együtt hívtak életre.  Nigériában, Kadunában tanulmányi központ építenek fel, s irányítanak közösen.

Tveit lelkész elismeri, hogy léteznek feszültségek is az egyházak között, nevezetesen a családi etika és a homoszexualitás értékelése terén, ezen kívül az ortodoxiához kapcsolódó politikai kihívások kapcsán, de a hajdani főtitkár nem kételkedik abban, hogy az említett egyházak továbbra is együtt fognak működni a hithirdetésben.

„Az Egyházak Világtanácsa felkínálja és fenntartja a dialógus tereit.” – húzza alá, s példaként említi a Konstantinápolyi Patriarchátus és a Moszkvai Patriarchátus közti vitát. „Ők csak itt tudnak egymással beszélni”, ami a jövőt illetően „pozitív jel”, hiszen utal arra, ami hívek és az egész emberiség összebékítéséért történik, ahogyan a 2021-ben Kalsruhe városában tartandó 11. EVT Világgyűlés jelmondata érzékelteti: „Krisztus szeretete a világot az kiengesztelődés és az egység felé vezeti”.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Megjegyzés: Olav Tveit új feladatköre kapcsán így beszél: „Sok tennivalónk van. Az egyházunknak láttatnia és hallatnia kell magát. Az egyház prófétai hivatásáról igen sokat vitatkoztunk ökumenikus körökben. Az én olvasatomban, értelezésem szerint ez ennyit tesz: világosan fogalmazni és beszélni. Kritikusnak és egyúttal konstruktívnak lenni”. Forrás: https://www.evangelikus.hu/node/22979?language=fi

 
Read 1151 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés