La Croix 2019.08.24. Nicolas Senèze
La Croix: Hogyan sikerül Önnek ennyiféle embert és ennyiféle véleményt egybegyűjtenie az olasz katolikusok soraiból?
Emilia Guarnieri: Mindenekelőtt jelen van egymás megbecsülése, valamint a másikba vetett bizalom. Annak tudata, hogy a különbözőség érték. A sokféleség érték, mivel a másik személy épp azzal rendelkezik, amivel én nem. Erre próbáltunk meg emlékeztetni 2016-ban, amikor a találkozó mottójául azt választottuk, hogy „Te érték vagy számomra”. Ez a kölcsönös tisztelet teszi lehetővé, hogy barátokká váljunk, mivel csak akkor kerülhetek barátságba egy másik emberrel, ha megbízhatom benne. Ez a magatartás az a kiindulópont, amely megelőzi a gondolatok cseréjét.
La Croix: A Ferenc pápa által méltatott „találkozás kultúráját” magukénak vallják?
Emilia Guarnieri: Hosszú ideje már annak, hogy a mozgalom a találkozás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Maga a meeting a „népek közötti barátság” jegyében született 1980-ban. De tény, hogy Ferenc pápa látásmódja arra ösztönöz bennünket, hogy egyre mélyebbre hatoljunk e dimenzió felfedezésében. A találkozás, mely barátokká kovácsol, felfedezteti azt is, ami minden ember közös kincse. Minden egyes ember vágyik a jóra, a boldogságra, az értékre. Ezt hívta Don Luigi Giussani [a Comunione e Liberazione alapítója] „vallási érzéknek”. A találkozás során rájövünk, hogy mi a sajátunk és arra is, hogy mi közös a másikkal. Felfedezzük a „közös szívet”. Ez egészen messzire mehet, gondolok például arra a kiállításra, amelyet a Muszlim Világligával készítünk, hogy bemutassuk azokat a humanitárius akciókat, melyeket a szükség- és vészhelyzetben lévőkért szerveznek. (https://www.meetingrimini.org/#group-2)
La Croix: A meeting résztvevői miért jönnek ide, mit keresnek?
Emilia Guarnieri: Az idejárókat a szabad és nyitott közeg vonzza. Sokan osztják meg velem, hogy nálunk olyan térre lelnek, ahol „lélegezni” lehet, mivel elüt attól a zűrzavartól vagy gyűlölködéstől, mellyel kint szembesülnek. Egy miniszter röviddel Rómából való érkezése után azt mondta nekem, hogy míg ott az állandó perlekedés és verbális erőszak világában tevékenykedett, itt barátokat és emberiességet talált. Ez nem azt jelenti, hogy mind egyformák vagyunk, hanem azt, hogy itt mindenki szabadon vitázhat a különbözőség és a kölcsönös tisztelet légkörében.
La Croix: A Rimini Meeting az olasz katolikusok számára a reflexió helyszíne?
Emilia Guarnieri: Főképp olyan hely, ahol olyan témaköröket és tartalmat találnak, melyeket majd a társadalmi és politikai életben használni tudnak, hogy segítsenek a humanitáshoz való visszatalálásban. Az egyik ok, ami miatt manapság a katolikusok alig köteleződnek el a politikai életben az az, hogy hiányzik az a tartalom [téma, ügy], amely életre is váltható. Mi, katolikusok azt kockáztatjuk, hogy csak csatákat vívunk. Ezek jó harcok, például az etika kérdésköreiben, de önmagukban nem elégségesek a közösség építéséhez. A csaták csak konfliktusokat teremtenek, miközben arra van szükségünk, hogy együtt építsük a társadalmat. Ha csupán harcolni akarunk, sehova sem érkezünk el. Ha emberi életeket szeretnénk megmenteni, akkor együtt kell dolgoznunk olyan törvények megalkotásán, melyek ebbe az irányba hatnak, s nem szabad csupán ellenzékben lenni.
La Croix: Ugyanakkor alig került szóba a bevándorlás kérdése, amely megosztó téma lett Ferenc pápa és az olasz katolikusok többsége között.
Emilia Guarnieri: Jókora valóság iránti érzék, valamint beható értelem szükséges a politikai tartalmak kibontásához. A migráció problémája rokonítható ehhez: ez egy realitás. Ezek az emberek itt vannak. A pápa nem azt mondja, hogyan kell ezt a problémát kezelni, hanem azt, hogy az emberekhez oda kell fordulni. Illő, hogy helyes irányt találjunk az ideérkezőknek. A politikusok felelőssége, hogy felépítsenek valamit.
Fordította: Hantos-Varga Márta
Egyéb források: https://www.meetingrimini.org/#group-2