www.cath.ch 2020.03.29. Jacques Berset
Mgr. Jorge Ignacio Garcia Cuerva, a „periféria püspöke”. Egy éve áll az 1565 km hosszan elnyúló, 265.500 km2 kiterjedésű Rio Gallegos egyházmegye élén. „Ferenc pápa »rajongója« vagyok! Talán az argentin püspökök közül a leginkább »Bergoglio-hívő«. – tréfálkozik a hatalmas terület fiatal főpásztora. Szemináriumban töltött évei óta kíséri egy eszmény: Oscar Romero érsek ténykedése. 1980. március 24-én, szentmise közben ölték meg San Salvador püspökét a szélsőjobboldal halálbrigádjának tagjai. Életpéldája Mgr. Cuerva számára munkaprogram. E választás az 52 éves püspökök személyiségét is jellemzi.
„Az Élet tanúinak kell lennünk a fájdalom, az erőszak, a bezártság, az igazságtalanság közepette is.” – mondja a hosszú ideig börtönpasztorációval foglalkozó pap. Maga is e vidékről, a Santa Cruz tartományban lévő Rio Gallegos városából származik. Az 1990-es években végezte tanulmányait a Buenos Aires egyházmegyéhez tartozó San Isidoro szemináriumban. A fővárosban szentelték pappá, majd jogi tanulmányokat folytatott.
„A szemináriumban már »kiszúrtak«, s megtiltották, hogy magamnál tartsam Oscar Romero érsek fényképét. Ebben az időben sokan »vörösnek« tartották őt.” Jorge Garcia Cuerva már papnövendék korában megismerte a nyomortelepek siralmas világát. Később diakónusként, káplánként, s végül Buenos Aires szegénynegyede, a Nuestra Señora de la Cava lelkipásztoraként folytatta a szűkölködők segítését. Nagyon hamar börtönlelkészi feladatot is kapott, végül a Katolikus Börtönpasztoráció Nemzetközi Bizottságában (ICCPPC) Latin-Amerika egyik képviselője lett. „Ezekben az években fogvatartottakkal, prostituáltakkal, melegekkel, transzneműekkel dolgoztam. Azt vallom, hogy bárkik legyünk, bármi a rangunk, mindannyian Isten által szeretett bűnösök vagyunk.”
A Santa Cruz tartományt és a Tűzföldet magában foglaló óriási egyházmegyének hivatalosan 400.000 lakosa van. Valamivel több mint kétharmaduk katolikus. A belső migráció, azonkívül a külföldről idevándorlók miatt a tényleges létszám ennek kétszerese lehet.
„Egyházmegyémben nagyon vegyes a lakosság. Munkaalkalmat keresve mindenfelől érkeznek emberek: Argentína északi vidékeiről, Bolíviából, Chiléből, Paraguayból, s egy ideje, az országot sújtó súlyos válság következtében, a messzi Venezuelából. A bevándorlók utolsó hulláma értelmiségiekből áll: mérnökök, orvosok, tanárok.”
De meg kell említenünk a régió őslakosságát is, a machupe és kecsua népességet, továbbá a Tűzföld jahgan és ona indián törzseinek leszármazottait. Ez utóbbiak a kontinens legdélebben élő népei voltak, azonban az európai gyarmatosítás megtizedelte soraikat.
Az Argentínára nehezedő gazdasági krízis, s újabban a Covid-19 járvány hatása folyományaképp Cuerva püspök még inkább hűséges a Szentírás parancsolatához: „Sohase fordítsd el arcodat a szegénytől, s akkor Isten sem fordítja el arcát tőled!” (Tób 4,7) A koronavírus heteiben, a vészhelyzet könnyítésére, az egyházmegye élelmiszercsomagokat kezdett osztani. Remélik, hogy a [hívő] állampolgárok egymás iránti elkötelezettsége nem csökken. Emlékeztetnek arra, hogy egyesek számára a „Maradj otthon!” jelmondat egészen mást mond, mivel hajlék híján nincs hova menniük, vagy teljesen egyedül élnek, s ezért segítségre van szükségük.
De Rio Gallegos püspökének és munkacsoportjának nem csupán a járvány okozta gondokkal kell szembenéznie. A szegénységgel, valamint az emberkereskedelemmel is küzdeniük kell. A Patagóniában megélhetést kereső nők egy része prostitúciós hálózatok csapdájába esik. Észak-Argentínából jönnek, Salta és Catamarca tartományokból, netán a Dominikai Köztársaságból. Kiskorúak is vannak közöttük, akiket egy-egy hamis munkalehetőség vonz ide.
Mgr. Cuerva a püspöki palotát közösségi házzá, lelkipásztori centrummá alakította át. Laikusok és szerzetesek dolgoznak itt, olyanok, akik a vándorló népesség pasztorációja területén tevékenykednek, egyúttal az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés ellen lépnek fel. E két jelenség a vidék csapása. Csapata a megelőzést tűzte ki célul. A püspök mindkettőt az emberiség elleni bűnnek tartja. „Ha nincs kuncsaft, nincs prostitúció. Ha nincs kuncsaft, nincs emberkereskedelem.” Az egyházmegyében a társadalmi problémák skálája oly kiterjedt, mint maga a terület: drog- és alkoholfogyasztás, a fiatalok öngyilkossága. Északon, Las Hermas városában, két hónap alatt 15 fiatalkorú próbálta elvetni életét. A pasztorációban ezért támogatják a „murales” készítését. Falfestmények kiáltják, hogy „Fontosak vagytok!”.
Ezt az épphogy csak gyökeret vert, s állandó mozgásban lévő népességet egyfajta macsó-kultúra jellemzi. Az erőszak és a visszaélés gyakori esemény. „A rendőrségen fogvatartottak 60%-a szexuális abúzust követett el saját családjában. Egyes népcsoportoknál, különösen a bolíviaiak esetében, s kisebb arányban a paraguayi embereknél az ilyen típusú bűntettek toleranciát élveznek.”
Mgr. Jorge Ignacio Garcia Cuerva „szelíden végzi munkáját” annak érdekében, hogy e csoportok szemét felnyissa mindezekre a problémákra. „Lelkipásztorként kísérem őket, részt veszek ünnepeiken, velük táncolok.” Pasztorális metódusa három pilléren áll: jelenlét, közelség, kapcsolatépítés. „Fizikai jelenlétről van szó, kézzelfogható, megtestesült pasztorációról. A szegényeket nem messziről kell szemlélni! Együtt kell lenni velük, s osztozni életükben. Íme, ez a „kilépő Egyház” Ferenc pápa szándéka szerint.”
Fordította: Hantos-Varga Márta