La Croix 2019.08.01. Claire Lesegretain

Azért esett a régi portugál gyarmatra a választás, amely egyébként 1999 decemberében [különleges státussal] került vissza Kína kezébe, mert „a város jelentős szerepet játszott Ázsia evangelizációja történetében, s olyan misszionáriusok számára jelentett kaput, mint Matteo Ricci, Xavéri Szent Ferenc, Alesandro Valignano. Ők, mielőtt Kínába vagy Japánba érkeztek volna, mind érintették a települést.” – jegyezte meg a Vatican News hírportál. 1576-ban az akkor frissen alapított egyházmegye magában foglalta a mai Kínát, Japánt, Vietnamot és a maláj szigetvilágot. A város hamarosan a missziós képzés fontos központja lett.

„Visszaemlékezvén erre a történetre, megkérdeztük a hely püspökét, Mgr. Stephen Lee Bun Sangot, hogy nyitott-e a tervre.” – világított rá az eseményekre 2019. július 31-én a Fides hírügynökségnek adott interjúban Filoni bíboros. Miután Lee püspök kikérte az egyházmegye papjainak véleményét, pozitívan válaszolt. Bár az Intézetet az 1964-ben Kiko Argüello és Carmen Hernandez által létrehozott, s a hithirdetést központba helyező közösség, a Neokatekumenális Út irányítja, de egyházjogi szempontból a Népek Evangelizálása Kongregáció alá fog tartozni.

Az Ázsiát érintő misszió történetében „számos formát és módszert próbáltak ki az Evangélium meghirdetésére” – emlékeztet a beszélgetésben Filoni bíboros, s megemlíti a jezsuiták, a domonkosok, a ferencesek elköteleződését, a különféle specializálódott társulatokat, a „fidei donum” papokat, az egyházmegyeközi együttműködést. „Most a Szentlélek egy olyan új formát sugall, melyet ki fogunk próbálni.” Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kongregáció miért épp erre a lelkiségi mozgalomra bízza az új szemináriumot, a bíboros kiemelte a Neokatekumenális Út „készségességét”, valamint a közösségnek „az ázsiai misszióba készülő papok képzése terén szerzett sok éves tapasztalatát”.

Ezen a kontinensen „az Evangélium meghirdetése különleges képzést követel, a helyi kontextus és a nyelvek alapos ismeretét”. – folytatta a prefektus. Majd aláhúzta II. János Pál pápa intuícióját, aki az új évezred elején kijelentette, hogy „Ázsia, a nagy vallások és nagyon erős kulturális érzékenység bölcsője” evangelizálásra vár. Filoni bíboros szerint Ferenc pápa elődje meglátását bontja ki, amikor azt gondolja, hogy „a decentralizáció értelmében a képzőhelyeket a különböző kontinenseken is létre lehet hozni”. Most egy első lépésről van szó. „Nem kizárt, hogy a jövőben más kontinenseken is születnek hasonló intézetek a Népek Evangelizálása Kongregáció támogatása mellett.” — mondja a bíboros.

S pontosítja azt is, hogy a majdani papok képzése filozófiai, teológiai tanulmányokból, továbbá különféle helyszíneken folytatott evangelizációs gyakorlati időkből áll. „A helyi egyházak értékes pasztorális segítői lesznek”. Nem tartozván sem szerzetesi intézményhez, sem apostoli társasághoz, „a szükségletek szerint, valamint a püspökök kérése alapján” Ázsia különböző egyházmegyéibe lesznek inkardinálva, s már a tanulmányok kezdeti szakaszában ismerkedni fognak annak az országnak a nyelvével és kultúrájával, ahova mennek.

Fordította: Hantos-Varga Márta