www.cath.ch 2020.01.08. Jacques Berset
A Nemzeti Statisztikai Hivatal (INDEC) adatai alapján a 44,6 millió fős országban 2019 első felében a szegénységi ráta — az egy évvel korábban regisztrált 32 százalékról — 35,4 százalékra növekedett. A tény jelzi a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Mauricio Macri modelljének csődjét. Amikor 2015-ben elnökké választották, elődje, Cristina Kirchner protekcionista politikája felülbírálásával az ország fejlődését ígérte. A jelenlegi krízis megfékezésére Argentína nemrég 57 milliárd dolláros kölcsönhöz folyamodott a Nemzetközi Valutaalapnál, amelyből 44 milliárd dollár már Buenos Airesbe érkezett. Az ország külső tartozása 2015-ben, amikor Macri átvette a hatalmat, a bruttó hazai termék (GDP) 52,6 százaléka volt, ezzel szemben 2019-ben már elérte a 88,5 százalékot. Az argentin parlament a válság szegényekre gyakorolt katasztrofális következményei miatt tavaly szeptemberben „élelmezési vészhelyzetet” hirdetett. A népkonyhák száma megszaporodott. [A 2019 október végén tartott elnökválasztáson a mérsékelt baloldal jelöltje, Alberto Fernandez győzött.]
A katolikus egyház támogatja a „peronista” új államfő, Fernandez terveit a külső államadósság [visszafizetésének újratárgyalása] kérdésében. A bejelentett gazdasági és pénzügyi szükségintézkedések a gazdaság élénkítését szolgálják. Az új kormánynak szándékban áll a leggazdagabbak adójának növelése, valamint a legszegényebbeknek nyújtott szociális juttatások emelése. Ferenc pápa társadalmi tanításához hűen az argentin püspökök évi első üzenetükben arra buzdítanak, hogy a politikai döntéshozók olyan megoldásmódot keressenek, amely — mielőtt az államadósság törlesztésének problémájával foglalkozna — a gazdasági növekedést, az államháztartás egyensúlyának megtartását, valamint a legkiszolgáltatottabbak iránti figyelmet helyezi a középpontba.
A püspöki kar szakbizottsága ténylegesen kérte, hogy a „társadalmi adósság” és a legsebezhetőbbek védelme legyen a fókuszban. Ez a szakasz megelőzné a külső kötelezettségvállalás teljesítését. Mgr. Jorge Lugones, Lomas de Zamora püspöke megállapította, hogy jelen pillanatban a dilemma a következő: vagy az államadósságot fizeti az ország nélkülöző honfitársai millióinak kárára, vagy olyan utat keres, amely anélkül, hogy elmulasztaná a külső kötelezettségek teljesítését, előtérbe helyezi a gazdaság fejlődését, az államháztartás egyensúlyát, s a szegényekre való odafigyelést. A püspökök kijelentették, hogy azok a vállalások, amelyek a külső adósság tényéből fakadnak, nem jelenthetik annak az etikai látásmódnak elhagyását, amely arra a társadalmi adósságra vonatkozik, amelynek gyökere az a gazdasági működés, amelyben pénzügyi spekulációt privilegizálták a termelés és a méltó munka(végzés) helyett.
A bizottság aláhúzta, hogy „a társadalmi adósság az argentinok nagy tartozása” azok felé, akik a túlélésért küzdenek. „A probléma nem csupán gazdasági vagy statisztikai. […] A számok mögött arcok vannak, a szenvedés, a tehetetlenség, az anyagi és a spirituális szükség történetei.”
Fordította: Hantos-Varga Márta
Egyéb forrás: https://kitekinto.hu/2019/12/11/europan-kivul/beiktattak-hivatalaba-az-uj-argentin-elnokot/177983/