CNA/La Croix 2019.10.03. Augustine Passilly
„A vallási vezetők hatalmas szerepet játszanak a békefolyamatban. Legyenek szívesek felemelni hangjukat, s szólni e pusztító háború ellen. A szenvedő ártatlanok nem halnak meg: vérük és könnyük a sírjukból is folyik.” – folytatta. E felhívás megszólítja az 500.000 buddhista szerzetest, a mintegy 1200 keresztény lelkipásztort, s a 2000 szerzetesnővért, valamint az egyéb vallási felelősöket. [A CNA portál idézi: „Mint pap és püspök csaknem húsz évet szolgáltam ebben a régióban. Ezeknek az embereknek túlnyomó többsége rendkívül szegény, vétlen egyén. Mindennapi végeláthatatlan küzdelmet folytatnak az alapvető szükségletek biztosításáért. Egyetlen csoport sem tett semmit gazdasági fejlődésükért. Ádáz konfliktus tombol körülöttük, s arra kényszeríti őket, hogy elmeneküljenek. Fájdalommal és szomorúsággal vagyok tanúja könnyeiknek, vérüknek és megtörtségüknek.]
„Bo bíboros Ferenc pápa 2017 novemberi látogatása óta a nemzeti kiengesztelődés folyamatának elkötelezett munkatársa.” – állapítja meg Sophie Boisseau de Rocher, a politikatudományok doktora, Délkelet-Ázsia specialistája, majd méltatja azt a hosszú lelkipásztori levelet, amelyet az egyházfő 2019. augusztus 15-én adott ki, s amelyben arra buzdította a burmaiakat, hogy „dolgozzanak közösen az erőszak és a terror megfékezéséért az országban”.
Alexandra de Mersan antropológus úgy véli, hogy Bo bíboros „jelentős, tisztelt személyiség, akinek véleményét meghallgatják”, ugyanakkor a kutató nem kisebbíti azt a munkát, amely a béketeremtéssel jár. „Arakan államban a buddhisták bizalmatlansága a muzulmánokkal szemben nagyon erős, s ez fordítva is igaz. Minél kevésbé élnek együtt, annál kevesebb az alkalom, hogy kapcsolatot teremtsenek, s visszataláljanak a bizalomhoz.” Az egyéb, demográfiai szempontból jelentéktelen kisebbségek, mint a katolikusok, az 53 millió fős népességnek csupán 1%-át teszik ki, szintén megkülönböztetéssel néznek szembe. Annál is inkább, mivel a hadsereg által ellenőrzött határ menti régiókban laknak. „Ang Szán Szu Csí kormánya hiába lép fel a nemzeti megbékélésért és az etnikai, valamint vallási különbségek értékeléséért, mert a terepen a helyi csapatok és a burmai hadsereg összecsapásai tovább folytatódnak. – folytatja. Holott a vallási vezetők e decentralizált területeken döntő szerepet játszanak. Alexandra de Mersan szerint „gyakran nagy tekintélyt élveznek, olyan személyek, akikkel a jelenlegi kormány megpróbál tárgyalni.” [A jelenlegi kormányfő 1991-ben Nobel-békedíjat kapott a demokrácia és emberi jogok érdekében folytatott erőszakmentes küzdelméért.]
A 2020-ban tartandó általános választások közeledtével a politikusok, a maguk részéről, igyekeznek potenciális választóik, vagyis a buddhista lakosság elvárásainak megfelelni. Ezzel szemben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szeptember 26-án — a 42. rendkívüli gyűlésen — határozatot fogadott el „a mianmari muzulmán rohingja közösség és egyéb kisebbségek emberi jogai védelméről”.
Fordította: Hantos-Varga Márta
https://www.magyarkurir.hu/kitekinto/az-egyhaz-mianmarban-kicsi-de-eroteljes-jelenlet-tarsadalomban