Reális-e az egyházszakadás veszélye?

2019. szeptember 4-én és 10-én Ferenc pápa a Mozambikban, Madagaszkáron és Mauritiuson tett apostoli látogatása előtt és után a repülőgép fedélzetén — Nicolas Senèze vatikáni tudósító most megjelent könyve kapcsán — először beszélt egyházon belüli ellenzékéről. Az újságíróknak adott interjú szövege a Magyar Kurir oldalán elérhető. Az említett kötet a pápát ért támadások okait elemzi. Massimo Faggioli egyháztörténész, akit Senèze írásában többször is idéz, az egyik legnevesebb amerikai katolikus egyetem (University of Villanova) tanára. Az alábbi beszélgetés támpontokat adhat a szituáció megértéséhez.

La Croix  2019.09.12. (francia)

La Croix International  2019.09.13. (angol) 

 

La Croix: Ön szerint az egyházszakadás valós veszély az Egyesült Államokban?

Massimo Faggioli: Nem, nem gondolom, ha a skizmát középkori kánoni értelemben vesszük, vagyis egy olyan párhuzamos egyház létrehozására gondolunk, melyet egy amerikai ellenpápa irányítana. De a történelem többféle típusú egyházszakadást ismer, s a kockázat reális, mivel az amerikai katolikus egyház mélyen megosztott, s belső egysége már megtört. Az Egyesült Államok egy bizonyos értelemben már para-skizmatikus [egyházszakadás közeli] állapotban van. Minden amerikai katolikus tudja, hogy ugyanazon egyházmegyén belül is nagyon különböző plébániákat talál, nagyon eltérő homíliákkal és gyakorlattal. Ez mindig így volt, de ez a tény hangsúlyosabbá vált, mivel Ferenc pápa heves reakciókat váltott ki. Értelmiségiek, valamint az üzleti világ és a média képviselői nyíltan kritizálják. [Az interjú angol nyelvű szövegében a „pápa legitimitásának aláásása” kifejezés szerepel.] Így Burke bíboros egyedi esetén túlmenően, aki kuriális bíboros, az Egyesült Államok püspökei, mint nemrég Tyler püspök Texasban, olyan nyilvános kijelentéseket tesznek, amelyekben az állítják, hogy a pápa számos kérdést tekintve tévedésben van. Egy éve, amikor a volt washingtoni nuncius, Mgr. Carlo Maria Vigano a pápa lemondását követelte, s azzal vádolta őt, hogy bűnözők tettestársa volt, több mint húsz püspök állt ki mellette. [Faggioli a szexuális visszaélések leplezése vádjára utal.]

La Croix: A pápa kritizálása azt jelenti, hogy valaki skizmatikus?

Massimo Faggioli: Nem a bírálat a probléma. A kritika legitim és helye van az Egyházban. A II. Vatikáni zsinat után sok katolikus nagyon erősen bírálta VI. Pálnak a Humanae Vitae enciklikában kifejtett véleményét a nőkről. De sohasem vádolták azzal, hogy eretnek lenne, s nem kérdőjelezték meg legitimitását pápaként. Ami új, az az, hogy mostantól egyes körök az Egyesült Államokban nyíltan azzal vádolják a pápát, hogy az eretnekség határán jár, vagy azon netán túl. Ferenc pápa pontifikátusának kezdete (2013) óta jellemző, hogy a bírálatok nem különféle vélemények kapcsán fogalmazódnak meg, hanem az ortodoxia nevében. Ez az, ami a szakadást juttatja eszünkbe. Egyes amerikai püspökök nyíltan azt gondolják, hogy Ferenc pápa elárulta az Egyház hagyományát, különösen a szexualitás vagy a család témakörében, utóbb a kritika területe kiszélesült a vallásközi párbeszéd, a liturgia, s három évvel ezelőtt az ökológia kérdéseire.

01 1

La Croix: Mindez a kettős családszinódussal kezdődött 2014–2015-ben?

Massimo Faggioli: Nyíltan igen, de már 2013 tavaszától, mielőtt még a szinódust bejelentették volna, egyes amerikai csoportosulásokban elterjedt az nézet, hogy Ferenc pápa nem eléggé ortodox, s még eretnek is lehet belőle, mert azzal kezdte, hogy a szegényekről és az irgalmasságról kezdett beszélni.

La Croix: II. János Pál és XVI. Benedek is szólt a szegényekről és az irgalmasságról.

Massimo Faggioli: Igaz, de ez teljesen más, mert aki most a szegényekről beszél, az maga is Latin-Amerika szegény egyházából jön. Egyes amerikai katolikusok látásmódjában az, hogy egy latin-amerikai jezsuitából pápa lehet, sokkot okoz. S ez még jelenleg is tart. Egyrészt azért, mert az Egyesült Államokban létezik egyfajta jezsuita-ellenesség. Másfelől azért, mert Ferenc pápa szemében az USA nem a világ közepe, hanem olyan ország, mint a többi. Alapjában az a helyzet, hogy amikor a pápa II. János Pál vagy XVI. Benedek szavait idézi, attól a pillanattól fogva, hogy ugyanazt [a gondolatot] ő mondja ki, ez olyan valaminek tűnik, mint ami egy veszélyes pápától érkezik, mivel [szerintük] a katolicizmusról kevésbé ortodox elgondolásai vannak. Számunkra, európaiak számára ez a pápa kicsit más, mint a többi, az amerikaiak szemében elődeinek ellentéte. 2013-ban [a megválasztásakor] az első írásban megjelent reakciók negatívak voltak: „Amerika-ellenes” pápát emlegettek, s „forradalmit”. Még mielőtt legfontosabb döntéseit meghozta volna! Az évek során ez erősödött.

La Croix: Egyik oka ennek az ellenállásnak fakadhat-e abból a tényből, hogy ez az első eset a történelemben, amikor egy emeritus pápa a jelenlegi egyházfő mellett él, s nem tudták XVI. Benedeket elgyászolni?

Massimo Faggioli: Pontosan. A tény, hogy lemondott, alapvető elem, hogy megértsük mi is történik az Egyesült Államokban. A konklávé, amely új pápát választ, általában az előző temetése után pár nappal ül össze. De 2013-ban nem volt ilyen. XVI. Benedek lemondott, mégis itt van. Nem lehet elgyászolni. S nagyon népszerű számos amerikai körben, jóval a konzervatív közegen túl is. Számukra XVI. Benedek folytatólagosan pápa, mert utóda túlságosan eltérő.

La Croix: Beszélhetünk-e rigoristák és reformpártiak megosztottságáról?

Massimo Faggioli: Igen. A család, a házasság, az LMBT kérdései központi szerepet játszanak egy a II. Vatikáni zsinat örökségét magáénak tekintő egyház, amely a világgal párbeszédet kíván folytatni, és egy olyan egyház között, amely elhatározta, hogy a dialógus lehetetlen, mivel az lerombolja és feloldja a modern világban.

La Croix: Nem kockáztatja-e a pápa azt, hogy szakadást emlegetve dramatizálja a helyzetet és kiprovokálja azt a valóságot, amit emleget?

Massimo Faggioli: Nem hiszem. Csupán nevet ad annak, ami már létezik. Nicolas Senèze könyve (Comment l’Amérique veut changer de pape. Éditions Bayard. Megjelenés: 2019. szeptember 4.) dokumentálja e szituációt, de nem idézi elő. A pápa a felelősség felvállalására hív: nem csak a püspökökre gondol, hanem mindazokra, akik hatalommal rendelkeznek az egyházban: értelmiségiekre, üzletemberekre, újságírókra. Ferenc pápa nem megakadályozni akar egy folyamatot, hanem megfordítani mindazt, ami már évekkel ezelőtt megkezdődött. Nagyon sok országban utaztam, de nem láttam másik olyan [helyi] egyházat, amely ennyire megosztott lenne.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Egyéb forrás: Ferenc pápa véleménye az esetleges egyházszakadásról az interjú utolsó részében található: https://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-sajtotajekoztatoja-en-nem-felek-az-egyhaz-szakadasatol-imadkozom-hogy-ne-legyen

Az interjú francia és angol verziójának szövege egy-egy ponton némiképp eltér.

https://international.la-croix.com/news/communion-in-the-american-church-is-already-fractured/10834

 
Read 1407 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés