„Legmagasabb címem és rangom a keresztségben elnyert istenfiúság!” — Vélemények az új bíborosi kinevezésekről

Ferenc pápa 2019. szeptember 1-jén jelentette be, hogy október 5-én konzisztóriumot tart, amelyen 13 főnek bíborosi kalapot ad. Közülük tíz főpásztor lesz választó a következő konklávén. A svájci katolikus portál — más hírügynökségek anyagait felhasználva — a kinevezett személyek, valamint környezetük első reakcióját szemlézte.

„Nagy örömöt jelent a Szentatya bizalma! A kinevezés megtiszteltetés számomra.” – jelentette ki Jean-Claude Hollerich, Luxemburg érseke. A jezsuita atya, aki Japánban volt misszionárius, hozzátette, hogy imádkozni fog azért, hogy „teljes egészében az Egyház szolgálatára legyen”.

Matteo Zuppi, bolognai érsek, lourdes-i zarándokúton volt, amikor a hírt hallotta. A főpapi öltözet színére utalva megjegyezte, hogy a bíborosok vértanúságig menő tanúságtételre kaptak meghívást. Az a feladatuk, hogy „jóságos tanúi legyenek az Evangéliumnak”, s mindig másokat szolgáljanak.

A pápa a bíborosok testületébe emelt egy újabb kapucinust, az 59 éves Fridolin Ambongo Besungut, Kinshasa jelenlegi érsekét. [Boston érseke, Seán O’Malley szintén e szerzetesrend tagja.] Kinevezése „váratlan meglepetés” volt számára, de úgy véli, hogy ez annak a munkának az „elismerése”, amely arra irányult, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság szenvedő lakossága visszataláljon a reményhez. [A hatalmas területű közép-afrikai állam számos politikai, gazdasági, intézményi, egészségügyi kihívással küzd. A katolikus egyház határozott kiállása és morális tekintélye nélkül az országban, ahol 43,2 millió katolikus él, nem indulhatott volna el a politikai konszolidáció.]

A kubai püspöki konferencia közleményben osztotta meg örömét afelett, hogy Juan de la Caridad García Rodríguez, aki 2016 óta Havanna érseke, bíborosi kinevezést kapott. A nyilatkozatban a prelátusok aláhúzták a jövendőbeli kardinális „egész életének tanúságtételét”, megemlítették a benne élő „missziós tüzet”, valamint a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak felé konkrét tettekben kinyilvánított figyelmét.

Mivel Guatemalában [az ország függetlensége elnyerése emlékére] a „haza hónapja” programsor veszi kezdetét, egyik honfitársuk, Álvaro Leonel Ramazzini Imeri bíborossá kreálása különösképpen is visszhangot váltott ki. A püspöktársak szemében az előléptetés Ramazzini atyának a kirekesztettek és elesettek iránti szeretetét, az igazságosság és a béke, valamint a vándorlók érdekében tett erőfeszítéseit jutalmazza. Huehuetenango érseke számos nemzetközi elismerést kapott már a szegények és a peremre szorultak javára végzett fáradozásaiért, azonban a világi hatalmasok számára „zavaró személynek” számít. Hosszú évek óta megfélemlítés és halálos fenyegetés célpontja. Ez történt 2004-ben és 2008-ban, amikor San Marcos egyházmegye püspökeként a guatemalai Felföld paraszti és indián közösségeiért dolgozott. Akkoriban a nemzetközi bányatársaságok környezetromboló tevékenysége ellen harcolt, s egyúttal a helyi lakosság egészségéért is küzdött, melyet az arany kitermelésekor használt cián és higany veszélyeztetett.

Miguel Ángel Ayuso Guixot püspök, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke éppen Spanyolországban tartózkodott, amikor eljutott hozzá a hír. Meghatotta, hogy szülővárosában, Sevillában érte utol a bejelentés. Köszönetet mondott a Szentatyának, s megerősítette, hogy a „II. Vatikáni zsinat szellemében” szeretné szolgálni az Egyházat, továbbá a vallásközi párbeszéd előmozdítását, amely – véleménye szerint — a pontifikátus egyik prioritása.

Portugália elnöke, Marcelo Rebelo de Sousa, honfitársa, José Tolentino Calaça de Mendonça érsek, a Római Anyaszentegyház levéltárosa kinevezéséről azt nyilatkozta, hogy az egy „rendkívüli személyiség elismerése”. Az államfő úgy gondolja, hogy a döntés egyben a katolikus egyház társadalmi „jelenlétének” is szól.

Az indonéziai főváros, Dzsakarta érseke, Ignatius Suharyo Hardjoatmodjo szintén a kardinálisok közé kerül. Az egyházmegye titkára szerint a kinevezés annak a vezetői szerepnek a megjutalmazása, amelyet az érsek nemzeti szinten is betölt, továbbá a Vatikán ezzel a megtiszteltetéssel egyben Indonézia jelentőségét is kidomborítja.

Ferenc pápa nemrég tett látogatást Marokkóban. Rabat érseke, Cristóbal López Romero úgy kommentálta a kinevezést, hogy az ő „legmagasabb címe és rangja a keresztségben elnyert istenfiúság”. A spanyol származású érsek külön kiemelte: „Már a csúcson vagyok, nem tudok feljebb lépni, mivel annál, hogy valaki »Isten gyermeke« nincs magasabb rang.”

A maga részéről P. Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztérium migránsokkal foglalkozó szekciójának titkárhelyettese „új küldetésről, új szolgálatról” beszélt. A cseh származású kanadai pap neve a konzisztórium bejelentésekor igazi meglepetést keltett, mivel jelenleg nem olyan tisztséget tölt be, amely megszokott esetben bíborosi birétum elnyerésével jár, sőt nem is püspök. Püspökké szentelése meg fogja előzni a konzisztóriumot.

Az angol Michael Louis Fitzgerald, Nepte nyugalmazott érseke, a litván Sigitas Tamkevičius, Kaunas nyugalmazott érseke, valamint az olasz Eugenio Dal Corso, az angolai Benguela nyugalmazott püspöke szintén felölti a bíborvörös öltözetet, ellenben a következő konklávén már nem lesznek választók.

Az októberi konzisztóriumot követően a 128 fős választó bíboros testületében statisztikai szempontból a következő adatok lesznek érvényesek: a kardinálisok 52%-a a birétumot Ferenc pápa kezéből kapta, XVI. Benedek pápa nevezte ki a bíborosok 33%-át és II. János Pál pápa a főpapok 15%-át. 55 európai, 23 latin-amerikai, 10 észak-amerikai, 17 afrikai, 16 ázsiai és 4 óceániai bíboros lesz. A konzisztórium után pár nappal a választó bíborosok száma, amely most meghaladja a 120 főt, le fog csökkenni, hiszen életkoruk miatt választójogukat többen elveszítik.

Fordította: Hantos-Varga Márta

 

 

 

Read 931 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés