Az Egyházmegyei Napon hármas ünnepet ültek: az évforduló, illetve a zsinati folyamat lezárása mellett a Kaposvári Egyházmegye területén élő hittanosok számára meghirdetett „Mária, az én égi édesanyám” című pályázat díjkiosztójára is sor került.

Farkasné Magyar Anikó hitoktató, a pályázat ötletgazdája elmondta: négy korcsoportban, az óvodáskorúaktól a gimnazistákig összesen 576 pályaművet küldtek be az alkotók, akiknek munkáját korcsoportonként arany, ezüst és bronz minősítéssel értékelte a zsűri, illetve néhány esetben különdíjat is kiosztottak.

A szentmise előtt Tomanek Péter irodaigazgató, zsinati relátor ismertette a lezárult zsinati folyamatot. – Varga László megyéspüspök 2018-ban, egyházmegyénk alapításának 25-ik évfordulóján hirdette meg az első Kaposvári Egyházmegyei Zsinatot, mely az elmúlt öt évben arra kereste a választ, hogy miként lehetne vonzó módon megszólítani az embereket az evangéliummal, a krisztusi örömhírrel, s hogyan lehet őket közösséggé formálni – fogalmazott, majd elmondta: a folyamat részeként megalakult a zsinati tanácsadó testület, akik összesen tíz témakörben, több ezer hívőt megszólítva dolgozták ki és vitatták meg azokat a munkadokumentumokat, melyeket aztán négy zsinati ülésszakon tárgyaltak és véglegesítettek.

A szentmise prédikációjában Varga László megyéspüspök a zsinati folyamat kapcsán beszélt a vonzó, befogadó és Krisztus óhaja szerinti egyház építéséről.

– Az elmúlt négy évben ajándék lett a közös gondolkozás és útkeresés, a zsinati ülések és rendelkezések, ajánlások megszületése. Minden egyházmegyei zsinat annyit ér, amennyit abból életté tudunk váltani. Ebben a legtöbb feladat a pasztorális tanács tagjaira hárul. Csak velük együttműködve lesz remény arra, hogy nem elméleteket gyártottunk, hanem az életet szolgáltuk és megújul egyházmegyénk.

Ma lezárjuk a zsinatot, de a szinodalitást, a zsinati utat folytatnunk kell. Egyháznak lenni Ferenc pápa szerint azt is jelenti, hogy olyan közösség vagyunk, amely együtt jár. Egyházmegyénknek továbbra is szüksége lesz a belső véleménycserére. A papok egymásközötti, illetve a papok és a hívek közötti párbeszédre. Csak együtt, egységben és szeretetközösségben tudjuk vonzóvá tenni egyházunkat.

Törekednünk kell az együtt gondolkozásra, a párbeszédre nemcsak azokkal, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint mi, hanem minden Krisztusban hívővel és minden nyitott szívű, kereső testvérünkkel.

A szinodalitás lényege a meghallgatás. A másik elfogadása, a felelősségvállalás egymásért, s ha szükséges, egymás figyelmeztetése is. A világiak bevonása nélkül, akik az egyház teljes jogú tagjai, nem valósulhatnak meg a zsinat által hozott rendelkezések és javaslatok.

Az Úr azt kéri tőlünk, pásztoroktól, hogy álljunk közel az emberekhez. Különösen azokhoz, akik szenvednek, szegények, magányosak és kitaszítottak. A hívek akkor értik meg pásztoraikat, ha Istent közvetítik, nemcsak a szentségek kiszolgáltatása által, hanem önmaguk szeretetben való odaajándékozása által is.

Történjen ez akár a hitoktatásban, a liturgia végzésében, a karitászban, a családokkal és fiatalokkal való foglalkozásban, vagy az evangelizáció különböző formáiban. A zsinati rendelkezések és javaslatok megvalósítása mellett a jelenlegi történelmi helyzetben az egyik legfontosabb feladatunk, hogy tanúságot tegyünk a keresztény reményről, melyet semmilyen más intézmény nem tud felkínálni. Küldetésünk felragyogtatni az élet evangéliumát világunk legsötétebb éjszakáiban. Forrásunk az evangéliumból fakadó spiritualitás, segítőink pedig az előttünk élő és a kortárs szentek, akik a belső élet mestereiként ragaszkodnak Jézushoz és elutasítanak minden erőszakot a közbeszédben, a társadalmi életben és a keresztények között is.

A zsinat arra hív bennünket, hogy megvalósítsuk lelkipásztori küldetésünket. Ehhez elsődleges feladatunk továbbra is minden körülmények között az ima és a spirituális élet mélyítése. Magyarázgatás, önigazolás és panaszkodás helyett virrasztanunk és imádkoznunk kell, hogy magunkat teljesen oda tudjuk ajándékozni az Úrnak és testvéreinknek.

Ekkor bizton remélhetjük, hogy olyan egyházat építünk, amely vonzó, közösségeiben befogadó és a Krisztus által óhajtott egységet építve jel lesz mindenki számára – fogalmazott a főpásztor.

A szentmise végén került sor az egyházmegyében tanító hitoktatók számára kiírt módszertani pályázat díjkiosztójára. A szakmai zsűri a beküldött pályamunkák közül öt óratervet emelt ki és választott ki díjazásra.

A díjazottak névsora:

- Baksáné Csák Mária

- Bakterné Magyar Margit

- Dr. Gyulainé Domján Zsuzsanna

- Horváthné Plánki Klára

- Kántor Flóra

A díjak átadását követően a főpásztor megköszönte a zsinati munkatársak, a zsinati előkészítő bizottság és a zsinati tagok áldozatos munkáját. Az elmúlt négy évben végzett áldozatkész munkájáért a Kaposvári Egyházmegye Szolgálatáért díjat adományozta

- Tomanek Péter irodaigazgató, zsinati relátor;

- Kisiván Csaba ifjúsági referens, a Zsinati Koordináló Bizottság tagja;

- Radnai Márta családreferens, a Zsinati Koordináló Bizottság tagja;

- Radnai István családreferens, a Zsinati Koordináló Bizottság tagja részére.

A zsinat lezárásának alkalmából Varga László megyéspüspök megalapította a Tanúságtevő Életért díjat, melyet évente ítélnek oda olyan egyházi és világi személyek számára, akiknek élete és szolgálata példaértékű. Ebben az évben

- Dr. Erdő Péter bíboros;

- Prof. Dr. Rosta István akadémikus;

- Kiss Iván plébános;

- Németh Endre állandó diakónus;

- Nagy Éva ferences nővér részesült a kitüntetésben.

A szentmise teljes egészében megtekinthető:

Fotó: Kling Márk, Szerafin Zoltán

Videó: Szerafin Zoltán