– Mekkora lehetett a csend? Mekkora lehetett Isten csendje? Mekkora lehetett a Szűzanya csendje, aki teljes csendben kísérte végig fiát? Voltatok-e már szenvedő, agonizáló, haldokló mellett? Ilyenkor nincs szó, mert bármit mondunk, az hamis. Megpróbálunk vigasztalni, de üresen konganak a szavak. Ennyi szenvedés láttán el kell csendesedni. Isten is csenddel válaszolt, az együtt szenvedő szeretet csendjével. Vannak helyzetek, mikor már olyan fokú a szenvedés, hogy csak csenddel lehet válaszolni rá.

Jézus szenvedésének a titkát azok közelítik meg, akik befogadják őt a saját szenvedésükbe. „Bár Isten Fia volt – hallottuk a Zsidókhoz írt levélből – a szenvedésben engedelmességet tanult.” Mit jelent ez? Az engedetleneket kell megfegyelmezni, leszabályozni. Az ő engedelmessége nem parancs, értettem, megteszem. Az ő engedelmessége egy hatalmas vágy. A szenvedés tengerében, a fájdalmak közepette megtalálni azt, hogy miként tudnék közelebb kerülni az Atyához? Hogyan tudnék sokkal jobban függni az Atyától?

Jézus engedelmessége, amit megtanult: önként, szabadon, szeretetből függni a mennyei Atyától. Akkor is, mikor minden értelmetlennek és érthetetlennek tűnik. A Getszemánéban, amikor olyan fokon élte át a reá váró szenvedést, hogy a vér kicsapott a pólusain: „a verejték – írja a Szentírás – mint megannyi vércsepp hullott a földre.”

Létezik ilyen szenvedés, s ezt Jézus átélte. Engedelmességet tanult, ami azt jelentette az ő szavaival, hogy „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a kehely. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te.” Jézus az Atyától akart függni, nem a saját akaratától.

Ez háromszor megismétlődik, s utána béke lesz Jézus szívében. Ezzel a békével, az engedelmesség és az önként, szabadon, szeretetből függni akarás békéjével elindul a legnehezebb úton. S akkor még ott is, az agonizáció végén megismétli ezt a függni akarást. Teljesen átadja magát a szeretetnek. „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet, rendelkezz velem.”

Akkor hogyan illik ebbe a képbe az az ima, amit Jézus a kereszten elimádkozott, s ami így kezdődik: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Nincs ellentmondás az önátadás és e között az ima között? Jézus a népéért és mindenkiért meghalt. Tudni kell, hogy abban az órában, délután három órakor Jézus abba az imába kapcsolódott be, amit a zsidók az ő esti imájukként imádkoztak pénteken, s pontosan ezt a zsoltárt imádkozták. Az ő népe ezt imádkozta és Jézus nemcsak az Atyától akart függni, hanem a népétől is, s velük együtt imádkozott.

Mielőtt meghalt, ezt a zsoltárt végig imádkozta. S ha elolvassuk ezt a zsoltárt, ami így kezdődik: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”, meg fogunk lepődni, mert a zsoltár utolsó harmada hatalmas Istendicsőítés. Jézus a kereszten is az Atyát dicsőíti az agónia kellős közepén. Szeretetből közösséget vállal a népével és átadja magát az Atyának.

„Példát adtam nektek!” – mondja Jézus az utolsó vacsorán, a lábmosáskor. Arra tanít bennünket, hogy akármilyen szenvedéssel szembesülünk, legyen az a saját, vagy szeretteink szenvedése, haldoklása, kínlódása, vagy a háború borzalma, az értelmetlenül, ártatlanul megölt emberek szenvedése, mindig az Atya akaratát keressük. Mindig az ő szeretetétől akarjunk függni, senki mástól. Akkor béke lesz a szívünkben és végig tudunk menni a saját keresztutunkon, el tudjuk kísérni a szenvedő testvéreinket az ő keresztútjukon és közösséget tudunk vállalni minden szenvedő testvérünkkel. A szeretet legmagasabban rendezett formája a kompassió, az együtt szenvedés, mikor nem tudom megváltoztatni a helyzetet, de nem hagyom ott, hanem vele együtt szenvedek. Ezt teszi az Isten.

Érted szenvedett, hogy megváltson a bűntől és a haláltól. Miattad szenvedett, mert a mi bűneinkért szúrták át. Veled együtt szenved, mert benned él! Nem hagy ott, amikor baj van, hanem veled együtt szenved és így visz át a túlsó partra – fogalmazott a főpásztor szentbeszédében.

A prédikációt követően az egyetemes könyörgések, majd a kereszthódolat következett. A liturgia a szentáldozással, illetve a zárókönyörgéssel zárult, melyet követően a papság és az asszisztencia teljes csendben vonult ki a templomból.

A szertartást megelőzően a megyéspüspök keresztúton vett részt a kaposvári Kálvária-kápolnánál, mely megtekinthető a Kaposvári Egyházmegyei Stúdió YouTube oldalon.

Fotó: Kling Márk

Videó: Szerafin Zoltán