Kórusének és orgona szó tölti be Kaposvár főterét. A város a teljesen megújult, a székesegyházi funkcióra alkalmassá tett templomát ünnepli. A téren kivetítőn követhetik a szertartást az ott elhelyezett székeken ülő érdeklődők és a meg-megálló sétálók.
Hosszú menetben vonul a téren át az asszisztencia. Az egész országból érkeztek paptestvérek, köztük szemináriumaink vezetői, nagy számban jelen vannak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és több külhoni püspök.
Az asszisztencia, élén a kereszttel, körmenetben – a zarándokegyház szimbólumaként – vonul a templomba. Templom- és oltárszentelést ünnepelnek, a körmenet viszi templomba az oltárban elhelyezendő ereklyéket.
Odabent Varga László megyéspüspök köszöntötte az ünneplőket, a paptestvéreket, állami és közéletünk jeles képviselőit.
Mohay Gábor adott tájékoztatást a felújításról, mely a templom történetének legnagyobb építészeti bevatkozása, amely az épületet felkészítette a püspöki székhely funkciójára. „Megőriztük a kaposvári székesegyházat, elődeink alkotását értékeivel együtt, és hozzáadtunk mindent, ami a jövő nemzedékének lelki gazdagodást elősegíti.”
A szertartás a megújult templom és az új orgona megáldásával kezdődött. A főpásztor a híveket imára buzdítva Isten áldását kérte a vízre, majd a diakónusokkal együtt a templomhajóban végighaladva szenteltvízzel meghintette a híveket, a templomot, az orgonát és az oltárt.
„Püspöki kinevezésem ötödik évfordulóján, elődöm, Balás Béla püspök 81. születésnapján mutathatom be ezt a szentmisét, áldhatom meg a gyönyörűen felújított székesegyházat” – kezdte szentbeszédét Varga László püspök.
„Egységben, közösségben, vonzásban” mottóval hirdetették meg két évvel ezelőtt a Kaposvári Egyházmegye zsinatát. A főpásztor szerint az egyházmegyei megújulást kiemelt céljait jeelntő kulcsfogalmak egyúttal a székesegyház megújulására is jellemzőek.
Vonzóak szeretnénk lenni. Kívül-belül megújult székesegyházunk, szemet, szívet gyönyörködtet. Az ég felé emeli a tekintetet, nyitott felfelé és kifelé. Megállítja és barátságos, meleg színeivel befelé hívja az embereket. Megújult, de nekünk embereknek is meg kell újulnunk ahhoz, hogy mi is vonzóak legyünk, nekünk is keresni kell a megtérést, melynek alkalmas időt ad a nagyböjt. Nyitott, párbeszédre kész, Isten követésére saját életpéldájával hívó emberekké kell válnunk. Ha templomunkban és közösségünkben az emberek rátalálnak Isten szeretetére és irgalmára, akkor vagyunk vonzók – mondta Varga László.
Közösségben – hiszünk a szentek közösségében, a megdicsőült és a zarándokegyház közösségében. A templom a szentek képeivel, jelképeivel, ereklyéivel, a középpontban a Krisztust jelképező oltárral, az Isten igéjét közvetítő ambóval a közösségről szól. Krisztus van a középpontban, rá épülnek közösségeink.
Kívülről impozáns épületet látunk, amikor belépünk a templomba, feltárul az ólomüvegeken bebocsátott fényben a belső tér pazar szépsége. Amikor belépünk az Egyházba, és közösséget vállalunk Krisztussal és testvéreinkkel, akkor felfedezhetjük csodálatos gazdagságát.
Modernizáltuk a templomunkat, felszereltük a 21. század technikai eszközeivel, bővítve az evangelizáció eszköztárát. Az örömhír hirdetésének szolgálatában álló zene a megújított orgonával lesz gazdagabb.
Egységről szól a templom – együtt van itt az ég és föld, az immanens és a transzcendens, a fények és színek, a liturgia, a szent zene – mind Isten dicsőítését szolgálja. Krisztus egységre hív, arra kér, legyünk békességteremtők ebben a megosztott világban, bocsássunk meg egymásnak. Az Egyház arra hivatott, hogy szóval és tettel a békét, a kiengesztelődést hirdesse, szolgálja. Legyen a székesegyház a kiengesztelődés forrása, hogy aki ide betér, szüntesse meg szívében a megosztottságot – hangsúlyozta a főpásztor.
Öt éve hogy felajánlottam az egyházmegyét a Szűzanyának. Ma, amikor Ferenc pápa felajánlja Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária szeplőtelen szívének, mi is csatlakozunk a felajánlásához, és kérjük a béke királynőjének segítségét a megbékélésért. „Folytassuk a békéért végzett imát, böjtöt, gyakoroljuk tovább az irgalmasság cselekedeteit” – buzdított a főpásztor.
A hitvallást követően a püspök imára szólította a népet, felhangzott a Mindenszentek litániája.
Az oltárszentelés következett, a püspök felszentelő imájával, és elhelyezték Szent Viktor és Szent Gaudentius vértanúk ereklyéit az oltár alatt, majd az oltár krizmával való felkenése és a feldíszítése következett, meggyújtották a gyertyákat az eucharisztia ünneplése számára, végül az összes fényforrást is meggyújtották az öröm jeléül. A szentmise az eucharisztia ünneplésével folytatódott.
A szentmisén jelen volt Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára és Szita Károly, Kaposvár polgármestere.
A szentmisét követően ünnepi beszédek hangzottak el. Szita Károly polgármester azt fogalmazta meg: egy-egy templomfelújítás hitvallás, annak az értékrendnek a megvallása, amelyre életünket építjük, és hitvallás a mellett a haza mellett, mely támogatta azt. Mindig újjá kell építeni templomainkat, de a magunk hitét is, különösen akkor, amikor eltűnőben vannak az igazodási pontok körülöttünk. Mindezzel meg tudjuk mutatni, hogyan képzeljük el jövőnket, Jézus szeretetében és irgalmában.
Gelencsér Attila országgyűlési képviselő arról beszélt, azáltal, hogy templomépítők lettünk, közösséget és közös jövőnket építjük, melynek vezérfonala az országunkat Európához kötő kereszténység. Arra kötelezzük magunkat, hogy védjük és erősítjük az emberi méltóságot, a hazát és a családot. Történelmünk arra tanít, akkor voltunk erősek, amikor megtartottuk hitünket, tartsuk meg hitünket, és az megtart minket.
Soltész Miklós államtitkár azt hangsúlyozta, történelmünk alakítása felelősség, lelki és fizikai értelemben egyaránt. Erről a szándékról és munkáról beszél az országszerte és külhonban épülő kétszáz, illetve megújuló háromezer katolikus, református, evangélikus, ortodox és zsidó templom és ezerötszáz közösségi ház. Azt üzenjük ezekkel, támogatjuk a békét és közösséget teremtő munkát – mutatott rá az államtitkár.
Varga László köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a székesegyház megújításában és az új oltár létrehozásához hozzájárultak. Világos Krisztián atya, az egyházmegye vagyonkezelője részletesen méltatta a felújításban részt vevők munkáját.
Az ünnephez kapcsolódóan Varga László megyéspüspök az egyházmegyében végzett kiváló munkájáért, különösen a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház felújításakor végzett munkájáért a Kaposvári Egyházmegye legrangosabb elismerését, a Szent László Díjat adományozta Mohay Gábor főépítész részére.
Az Egyházmegyében eddig ellátott szolgálataiért, Balás Béla emeritus püspök készséges és lelkiismeretes segítéséért, a Jót (T)enni Jó szolgálat megszervezéséért, a Porta Pacis lelkigyakorlatos központ kibővítéséért, a székesegyház és a többi templom felújításánál tanúsított áldozatkész munkájáért, valamint vagyonkezelőként végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként a főpásztor a Szent Miklósról nevezett babócsai apát címmmel tüntette ki Világos Krisztián vagyonkezelőt, bárdudvarnoki plébánost.
***
A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház
A Kaposvár szívében – a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, a püspöki palota, a városháza és a székesegyházi plébániahivatal szomszédságában – álló Nagyboldogasszony-székesegyház a Kaposvári Egyházmegye katedrálisa, az ország egyik legnagyobb temploma, a somogyi megyeszékhely legimpozánsabb épülete, egyik jelképe.
A neoromán stílusú templom 1886-ban épült Tandor Ottó építész tervei alapján. A közvetlen elődöt, a 18. századi barokk templomot kinőtte a megnövekedett lakosságú város, így a Markovics János kanonok indított és Ujváry Ferenc plébános által támogatott nagyszabású gyűjtésnek köszönhetően új templom épülhetett. A plébániatemplom 1993-ben, a Kaposvári Egyházmegye alapításkor lett a püspökség székesegyháza.
2003-ban helyezték el nyugati falán azt a vörös márványból készült emléktáblát, mely az itt szolgált neves papoknak állít emléket. A Nagyboldogasszony-székesegyház fő tornya a homlokzat közepén emelkedik, négy karcsú gúla fogja körbe. A főbejárat felett a templom megáldását stilizáló freskó található. Oldalfalain a támpillérek között elnyújtott, félköríves záródású ablakok helyezkednek el.
A templom belseje tágas, keletelt főhajóját két mellékhajó kíséri, a főhajó végében található az öt oldallal határolt szentély. A belső tere neoromán stílusjegyeinek egységét a három hajót felosztó oszlopsor töri meg a reneszánszot idéző lábazataival. Legrégebbi szobra egy barokk korból származó Fekete Madonna, de neves művészek keze munkáját dicsérik az oltárok, a carrarai márványból készült szenteltvíztartók, a templom szobrai és színes üvegablakai is. A főoltár mögött lévő ablakok balról jobbra haladva Szent Lászlót, a Nagyboldogasszonyt és Szent István magyar királyt ábrázolják. A székesegyház déli oldalát díszítő Szent István-kút Bory Jenő alkotása. A főbejárat mellett áll egy rokokó Mária-oszlop.
A templom előtt Nepomuki Szent Jánosnak, a város védőszentjének szobra, a város második legrégebbi szobra található 1742-ből.
A felújítás
A székesegyház csontszínű homlokzatot kapott, a tetőfedést teljesen lecserélték. Korszerűbb, nagyobb sekrestyét alakítottak ki. Kibővült, egységes kialakítást kapott a szentélytér, helyet kapott benne az új püspöki stallum a címerrel. Világosabb, barátságosabb lett belső tér, a boltozat 28 helyen való áttörésével átjárja a természetes fény. Új kőlap burkolatot, sima, egységes megjelenésű padrendszert kapott a templom. Restauráltáka falak díszítő festését is. Az orgona 44 regiszteresre bővült, második játszóasztalt kapott, emellett orgona került a keresztelő kápolnába is. Megtörtént a mesterséges világítás cseréje, beépített kamerák kerültek a templomba, megfelelő hangosítást, kivetítést alakítottak ki a templomtérben.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Lambert Attila
