– Nemzeti ünnepünk több is van, de állami ünnepünk csak egy. Ez a mai a legnagyobb ünnepünk, az államalapítás ünnepe, illetve ezzel együtt első szent királyunk, Istvánnak az ünnepe is – kezdte prédikációját a megyéspüspök.

– Három fontos tulajdonságot szeretnék kiemelni államalapító szent királyunk életéből, ami üzenet mindannyiunk számára:

Igaz ember volt, hiteles ember volt és szent ember volt.

A hazugság korát éljük, mely mindent beszennyez, mindent átjár. A legnagyobb hazugsága korunknak, hogy nincs abszolút igazság. Minden relatív és mindenkinek igaza van. Letagadtuk az igazságot, az abszolút igazságot, s nem maradt más viszonyítási pontunk, csak az egyén lelkiismerete, szubjektív szabadsága. Ez óriási káoszt okozott és okoz ez után is, ha nem tudjuk megszüntetni.

A hazugság-korban újra fel kell fedeznünk az Igazságot! Nem a saját igazunkat, mert abból káosz lesz. Vissza kell tenni az Igazságot, Istent az őt megillető helyre úgy, ahogyan első szent királyunk élete, példája, tanítása irányt mutat számunkra.

István király számára létezett igazság, s ez nem ő volt. Nem az ő személyes szabadsága. Életét egy nála nagyobb, egy nála teljesebb Igazságnak, Jézus Krisztusnak rendelte alá. Jézus volt a viszonyítási pont István királyunk életében.

Ha szeretnénk változást ebben a társadalomban, Európában, akkor újra fel kell vállalnunk az igazságot, az abszolút igazságot, az egyetlent, amihez és akihez a saját személyes igazunkat igazítjuk. Enélkül nincs jövő. Hálát adok a Jóistennek minden olyan testvéremért itt e városban, megyében, országban, aki felfedezte és fel meri vállalni az igazságot bármi áron. Akiben van bátorsága szembe menni a hazugság-áradattal és fel meri vállalni, hogy létezik igazság, s az nem én vagyok, hanem az Úr Jézus Krisztus.

Hálát adok minden testvérünkért, aki erre kész. Azokért a testvéreinkért is, akik nem keresztények, de az igazságot keresik, s az igazságot akarják megélni. A Szentlélek az igazság lelke, s bennük is működik. Nekünk, keresztényeknek az a kötelességünk és küldetésünk, hogy vállaljuk fel az igazságot, az Úr Jézus Krisztust, s e szerint éljünk.

István nem csak igaz ember volt, hanem hiteles ember is. Ahhoz, hogy valaki hiteles legyen, nem kell vallásosnak lennie. A hitelesség azt jelenti, hogy egységben van a gondolat, a szó és a tett. Vagyis az a hiteles közöttünk, aki azt mondja, amit gondol és a szerint él, amit gondol és beszél. Ha ennek a háromnak az egysége megsérül, az hiteltelen emberré válik.

Hálát adok minden olyan embertársamért, honfitársamért, aki hiteles. Aki hiteles akar lenni és ezért áldozatot, szenvedést is kész vállalni. Akiben nem különbözik a szó és a tett, a szíve tiszta és hiteles. Hálát adok minden hiteles keresztényért is, mert nagyon nagy szükség van nem csak hiteles emberekre, hanem hiteles papokra, szerzetesekre és hiteles keresztényekre, akik igaz emberek. Olyanokra, akik hitelesek és vonzó példák a környezetük számára.

István király nem csak igaz és hiteles ember volt, hanem szent ember is. A szentség nem a glóriánk ragyogása, nem az erények hősies gyakorlása csupán. Ennél több. A szentség azt jelenti, hogy megengedem, hogy betöltsön a szent, aki maga a Szeretet. Mégpedig oly módon, hogy a szeretet túlcsorduljon a szívemen, a számon, a tekintetemen, a viselkedésemen és elérje minden embertársamat. Azok a szentek, akik bármilyen körülmények, szenvedések közepette megengedik a szeretetnek, hogy betöltse őket olyan fokon, hogy ez a szeretet, aki maga az Isten, túlcsorduljon az életükön, s elérjen másokat is.

Hálát adok minden embertársamért, aki szent akar lenni, s aki még több szeretetet akar árasztani a körülötte élők felé. Azokért, akik még teljesebben akarják szeretni a teremtett világot, a teremtményeket, önmagukat és Istent. Azokért, akikben túlcsordul a szeretet.

Hálát adok Istennek a szent magyarokért. Az Árpád-ház szentjeinek hosszú soráért és a napjainkig felfedezhető, köztünk élő szentekért, akik voltak olyan bátrak, hogy az élet teljességére, a szentségre mondtak igent. Nagyszerű életet akartak élni. Nem elégedtek meg a középszerű kereszténységgel, hanem nagyszerű emberek akartak lenni és nagyszerű keresztények.

A Szentlélek, aki itt van közöttünk és bennünk, mindenkit szentté fog tenni, aki erre vágyakozik és igent mond. Akkor sokkal szebb lesz ez a világ. Sokkal több öröm, nagyobb bátorság, több tisztaság és igazság, s hitelesség lesz közöttünk, s ezzel nem csak az egyházat, hanem a társadalmunkat is és egész népünket segítjük, előre víve a sorsát. Adja Isten, hogy így legyen – zárta prédikációját a főpásztor.

A szentmisét követően a Somogy Táncegyüttes és a Somogy Zenekar műsora következett, majd Szita Károly polgármester beszédével és az ünnepi kenyér megáldásával folytatódott a program.

– Elődeink úgy tették dolgukat, ahogyan azt maguk eldöntötték, s nem úgy, miként azt mások elvárták tőlük – fogalmazott Kaposvár polgármestere.

Újra együtt ünnepelünk. Augusztus huszadikán másként igazán nem is lehet. Nem lehet, mert az állam, vagy az ország alapítása sem egy ember, hanem egy egész nép sorsát alakította, terelte egy útra.

A magyar állam megalapítása Isten kegyelméből Szent István királyunknak adatott meg ugyan, de magyarok százezrei, milliói kellettek hozzá, akik elfogadták a keresztény utat, akik szolgálták a nemzetet, s hittek az út helyességében, a felettünk levő gondviselésben – emelte ki Szita Károly, majd hozzátette: békességben, szorgalommal és hittel alakítjuk a jövőt, annak érdekében teszünk így, hogy büszkék és sikeresek legyünk, hogy többet adjunk át a gyermekeinknek és az unokáinknak, mint amit mi kaptunk az elődeinktől.

A polgármester szavait követően Varga László megyéspüspök megszentelte az új kenyeret, majd az emlékezők elhelyezték koszorúikat a Nagyboldogasszony-székesegyház oldalánál található Szent István-kútnál.

Fotó: Kling Márk