A Kaposvári Egyházmegye támogatásával létrejövő táborba nem csak egyházmegyénk számos pontjáról, hanem annak határain túlról is – Veszprém, Zalaegerszeg, Győr – érkeztek fiatalok.

A nagyok korcsoportja lehetőséget biztosított arra, hogy sok külső helyszínen, kinti eseményeken és programokon – túra, fürdőzés, keresztút –, mobilisan töltsük el közösen az Imatábor hetét. A táborozók idén is több fakultációs lehetőség közül választhattak, ahol lelki programok, közösségi elfoglaltságok, beszélgetések és a közös alkotás által kerülhettek közelebb egymáshoz és a Jóistenhez.

A táborhelyen kialakított játszóterem várta azokat, akik a csocsót és a ping-pongot részesítették előnyben, az udvaron pedig a közös röplabdabajnokságon és számháború csatákban vehettek rész az ittlevők.

A szervezők minden évben próbálnak nagy hangsúlyt fektetni a személyes találkozásokra, beszélgetésekre, s ezen járvánnyal terhelt év után ennek fontossága még inkább emelkedett. A kicsoportos beszélgetéseken, fórumbeszélgetéseken különböző vendégekkel találkozhattak a gyermekek, többek között Béri Renátó OCD kármelita szerzetes atyával; dr. Török Csaba professzor atyával, az Esztergomi Espereskerület helyettes esperesével; és Glavák Csabával, valamint feleségével, Glavákné dr. Várszegi Csillával Kaposvárról.

A tábor központi eleme az evangéliumi szakaszok feldolgozása volt, mely a korosztály komolyságát igényelte. Ezáltal a gyermekek mélyebben tudtak elmélkedni, beszélgetni a szövegekről, felismerve, hogy mire hív minket Jézus, s ezt a felismert célt, ezeket a felmerülő gondolatokat át tudják vinni a hétköznapokba, életvezetésükbe.

A táborban lehetőség volt az egyéni és közösségi imamódok gyakorlására is: az imaesthez kapcsolódó, gyónással egybekötött „nagy” szentségimádáson kívül fakultatív módon is volt lehetőség jelentkezni kisebb alkalmakra, amikor szintén időt tölthettek az Oltáriszentséggel a táborlakók. Volt, hogy vezetett imával, zenével vagy csendes elmélkedéssel voltak jelen a tábori kápolnában. Emellett közös dicsőítéssel és közbenjáró imamóddal, illetve közös zsolozsmázással is találkoztak a táborozók.

A mindennapos szentmisék és prédikációk, a kicsoportok gondolatainak kivetítése (megosztások), a személyes tanúságtételeken alapuló imaestek és a fórumok mind mélyítették az evangélium üzenetét.

– Szeretnénk gondolkodó és kérdező keresztény fiatalokká formálni az ide érkezőket, hogy merjék feltenni kérdéseiket hitükkel, életükkel kapcsolatban és ne csak sodródjanak a mainstream hullámaival – fogalmazott Paulik Barnabás táborvezető.

– Pénteken fáklyás keresztúttal éltük át érzékletesebben Jézus szenvedéstörténetét, a sötétben lobogó fáklyák fénye és az imádság hangja igazi bensőséges pillanata volt a tábornak. A COVID visszaszorulása lehetőséget adott számunkra, hogy egészségügyileg helyesen felkészülve meglátogassunk idős családokat, özvegy néniket/bácsikat a garabonci templomi közösségből, akikkel kisebb csoportokban jó hangulatú beszélgetést folytattunk, meghallgattuk történeteiket, sőt, sok helyen még marasztaltak is minket a program végéhez közeledve.

Idén Csapira vezetett túránk során az út, miközben páros beszélgetést folytattunk, ahol a helyi közösség tagjaival együtt vettünk részt szentmisén és a zöld környezetben elmélkedtünk a hallottakon.

A zene sem szorult háttérbe, tábori zenekarunk évről évre szélesebb hangszersort mutat be és használ fel a közös imádságok alatt (gitár, ukulele, cselló, hegedű, dob); illetve a KiMitTud?–on is színvonalas hangszeres produkciók hangoztak fel. A közösség építésében is nagy szerepe van a zenés játéknak és éneklésnek: mind a hétfői tábortűz – imaest, mind a közös főzés bográcsai mellett/után gitározás és énekszó hangzott fel a résztvevők jóvoltából, közelebb kerülve így egymáshoz.

Szerencsére a számos érdekes és építő program híre eljutott a Homokkomáromból kiöregedő, de esetleg Garaboncra fenntartásokkal tekintő fiatalokhoz is – idén már igazi kis csapat érkezett tőlük, erősítve ezzel a tábor utánpótlását. A tábor folyamán sor került filmnézésre is, melynek témája nagyon sok nehéz, de sürgető kategóriát ölelt fel: a házasság előtti szexualitás, az abortusz körülményei és formái, annak lelki és testi kihatása. Természetesen nem hagytuk egyedül a fiatalokat egy ilyen erős témával – a filmet közvetlen egy beszélgetés váltotta fel, ahol feltehették az egészségügyi és a moráletikai kérdéseiket, így senkiben sem maradt negatív élmény, sőt a visszajelzések megerősítették a témákról való beszélgetés létjogosultságát.

Boldogság volt a szívünkben szervezőként, hogy a vírus – szerencsésen elmaradozó – jelenléte ellenére ilyen sokan keresték fel a táborunkat, kifejezve ezzel a lelki töltődésre való igényt. A nehézkes toborzás ellenkezőjét mutatta be azonban a végleges táborozó létszám – páran a vírus okán nehézkessé vált nyaralások, zarándoklatok, fesztiválok elmaradása okán csatlakoztak hozzánk, illetve a helyszínnel való kapcsolattartás is igazán sikeres lehetett – jó együttműködést alakítottunk ki Szemlics Gergely megbízott polgármester úrral, önkormányzati képviselővel, aki támogatólag mindenben segítségünkre volt.

Reméljük, valóban tudtunk maradandó élményeket adni fiataljaink számára, akik a tábor végi visszajelző körben megosztották élményeiket, miszerint közelebb kerültek Istenhez, az egyházhoz is, valamint igazi barátságokat kötöttek. Várjuk vissza őket 2022-ben, amikor a jubileumi 25. táborban, augusztus 7. és 13. között találkozhatunk ugyan ebben a formában velük.

Forrás: Paulik Barnabás táborvezető