A bérmálással egybekötött alkalmon a főpásztor a bérmálandókhoz szólt prédikációjában: „Szeretnélek titeket, a bérmaszülőket, s minden jelenlévőt meghívni egy iskolába: a Szentlélek iskolájába. Hivatalosan nincs alapító okirata, de ez az iskola valóban létezik, s ebbe az iskolába szeretnélek mindannyiótokat meghívni. A felvételi anyagban az egyik legfontosabb a megtérés.

E nélkül nincsen hiteles keresztény katolikus élet, csak vallásgyakorlat. Mi annál többre vagyunk hivatva. Nem csak azt kéri tőlünk az egyház, hogy gyakoroljuk hűségesen a vallásunkat, tartsuk meg az egyház előírásait, parancsait, hanem a legfontosabbat kéri a Mester által mindenkitől: térjetek meg!

A megtérés egyszerűen azt jelenti, hogy önként, szabadon és szeretetből követni akarom Jézust. Nem csak templomba akarok járni, hanem követni akarom Őt. Ekkor kezdődik igazán a keresztény élet kalandja. Aki meghozta már ezt a döntést, az újítsa meg, aki pedig még nem döntött Krisztus követése mellett, az hozza meg minél előbb ezt a személyes döntést!

A felvételi anyaghoz hozzátartozik a Szentírás, különösen az evangéliumok ismerete, szeretete és tettekre váltása. Ezen lehet lemérni egy katolikus kereszténynél, hogy megtért-e. Azon, hogy tettekre akarja váltani Jézus iránti szeretetből az Ő parancsait.

»Ha szerettek engem – mondja Jézus –, tartsátok meg parancsaimat!« Még mindig a felvételihez tartozik a Krisztus iránti szeretet, ami minél szenvedélyesebb, annál jobb. Minél szenvedélyesebben szereted az Úr Jézus Krisztust, annál jobban be fog tölteni az Ő ajándéka, a Szentlélek.

Milyen tantárgyak vannak ebben az iskolában? A Szentlélek iskolájában van egy olyan tartárgy, hogy az ima művészete. Nem elég imákat megtanulni. Azt nem nehéz, s ha valaki nem tudja megtanulni, akkor van lehetősége imakönyvekből elvégezni a vállalt imádságait, ám az ima művészete ennél sokkal többet jelent. Ahhoz, hogy valaki ebben a tantárgyban előre haladjon, ahhoz először is vágyakoznia kell arra, hogy egyre többet és egyre mélyebben imádkozzon. Az ima nem program, leteljesítendő feladat. Nem azért imádkozunk, hogy ne legyen bűntudatunk, s elvégezzük a vállalt imáinkat. Ennél sokkal többről van szó. Az ima az egy állandó, személyes szeretetkapcsolat az Úr Jézus Krisztussal és a mennyei Atyával. Ezt a kapcsolatot a Szentlélek élteti, mozgatja és tölti be. Az ima művészetéhez hozzátartozik a minőségi idő. Ha szeretünk valakit, akkor a minőségi időt ajándékozzuk neki, nem azt, mikor már nagyon fáradtak, szétszórtak vagyunk, s az egyetlen vágyunk, hogy lefekhessünk.

Minél jobban szereted az Úr Jézust, annál inkább minőségi időt fogsz biztosítani a Vele való találkozásra. Az idő és a szeretet egyenértékű. Ha szeretek valakit, akkor van rá időm. Ha nincs időnk imádkozni, az nem azért van, mert rengeteg a feladatunk, hanem mert nem szeretjük annyira Jézust és a mennyei Atyát, hogy minőségi időt biztosítsunk a találkozáshoz.

Az ima művészetéhez meg kell tanulnunk csendben lenni. Csak akkor van párbeszéd, ha az egyik fél hallgat. Nem csak elhallgatni kell ahhoz, hogy meghalljuk, mit mond a másik, hanem meg is kell hallgatnunk, melyhez nyitott szív kell. Meg kell hallgatnom és meg kell hallanom, hogy mit akart mondani a másik.

Így vagyunk a Jóistennel is. Csend kell ahhoz, hogy az Ő csendes, szeretettel teli hangját meghalljuk és megértsük. Kalkuttai Szent Teréz anya szerint Isten a csend barátja, aki a szív csendjében beszél. Nem az a fontos, hogy mi mit mondunk neki, hanem az, hogy Ő mit akar mondani nekünk. Ezt csak akkor halljuk meg, ha csendben maradunk.

 A következő tananyag a tanúságtétel. A hit hallásból ered. Akik nem járnak templomba, azok nem hallják az örömhírt. El kell mondani nekik, s ti vagytok azok, akiknek lehetőségük van arra, hogy közösségeitekben elmondjátok az örömhírt. Alig beszélünk a jóról, a szépről, az igazról, a szeretetről. Sokkal inkább a rosszról, a sötétségről, a hiányról beszélünk, s morgunk, vádaskodunk.

Minél több szót pazaroltok a rosszra, annál nagyobb lesz az ereje a rossznak az életetekben, s körülöttetek is. Azonban minél több szót pazaroltok a jóra, a szeretetre, az igazra, az annál nagyobb erővel lesz jelen az életetekben.

A szavunkkal teremtünk. Ha sokat beszélek a sötétségről, megteremtődik bennem, s már nem látom a fényt, a világosságot, az utat, s a szeretetet annak ellenére, hogy Isten állandóan jelen van és folyamatosan árasztja a szeretetét mindannyiunkra. Ne adjatok teret a gonosznak, ne beszéljetek annyit a gonoszról! Tudjuk, hogy van, de szóra sem érdemes, mert esetleges a bűn és a rossz is. Egyedül a szeretet a maradandó, az örök. Minden más el fog múlni.” – fogalmazott a főpásztor, majd feltette a kérdést: miért nem beszélünk többet, vagy legalább annyit a jóról, a szépről és a szeretetről?

A szentbeszédet követően a bérmálandók bemutatkozása következett, majd a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.

A szentmise végén Dr. Rumszauer Miklós plébános köszönetet mondott a hitoktatóknak és a szülőknek, amiért tanították és támogatták a bérmálkozásra készülő fiatalokat, külön kiemelve Vörös Klára hitoktató szolgálatát, akinek a hitközség vándorserlegét, az Arany Hit Serleget adták át munkájának elismeréséül.

Fotó: Kling Márk