Varga László kaposvári megyéspüspök köszöntötte az ötfős ünneplő közösséget. „A világ azé, aki szereti és ezt be is tudja bizonyítani. Valaki olyan kapja ma a díjat, aki be tudja bizonyítani, hogy szereti a rábízottakat.” – a püspök Vianney Szent János gondolatának felidézésével nyitotta meg az ünnepséget.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát ezután ismertette, hogy a Szent Márton Díjat az alapítók 2020-ban egyhangú döntéssel Somos László esperes-plébános atyának, a Kaposvári Egyházmegye helynökének ítélték. Cirill főapát laudációjában kiemelte, hogy az 1994 óta Kaposfőn szolgáló László atya megismerve a plébánia területén élő rászorulók helyzetét hivatásának értelmét a cigányság pasztorációjában találta meg. A konkrét segítségadáson túl, munkatársaival együtt azon dolgozik, hogy a szegény sorban élőknek is esélyük legyen egy emberibb életre, és ezáltal visszakapják önbecsülésüket. A Szent Erzsébet Alapítvány kuratóriumának elnökeként, tanár és szociális munkás végzettségű munkatársaival együtt a Kaposvári egyházmegye területén, folyamatosan ételosztást szerveznek a rászorulóknak; tanodákat működtetnek, ahol az iskolai oktatás után foglalkoznak a roma gyerekekkel; közösségi házakat hoztak létre (mosókonyhával, zuhanyzókkal) ahol felnőttekkel is foglalkoznak: segítenek nekik eligazodni a hivatali ügyekben, igyekeznek támogatást nyújtani mindennapi gondjaikban.
A Szent Márton Díj elismerés és megbecsülés Somos Lászlónak és munkatársainak, hogy amit tesznek, Pannonia nagy szülöttének, a köpenyét a koldussal megosztó Szent Márton életének hiteles utánzása; továbbá bátorítás is egyben, hogy folytassák nemes szolgálatukat.
A főapáti köszöntő után az alapítók képviselői átnyújtották a díjat, amely Szent Márton és a koldus porcelánból megformált alakja (Horváth Mihály, Munkácsy-díjas iparművész alkotása). Somos László a következő gondolatokkal köszönte meg az elismerést: „Jézus azt mondta, hogy menjetek el minden néphez. Úgy gondoltam, nem a plébánián várom a cigányokat, hanem én megyek el hozzájuk. Ma már öt közösségi házunk működik, 25 munkatársam van és önkéntesek is részt vesznek a szolgálatokban. Nagy létszámban dolgozunk, de elég nagy cigány-létszámot is érünk el. Munkánkban főként a gyerekekre helyezzük a hangsúlyt. Három célt tűztem ki magam elé. Az első: rádöbbenteni a magyarokat a cigányok emberi méltóságára. A második: segíteni a cigányokat az önbecsülésük felismerésében. A harmadik pedig az, hogy mint pap ezt a két népcsoportot közelebb hozzam egymáshoz. Köszönöm a díjat! Csak a dolgomat tettem és egy haszontalan szolga vagyok.”
A díjat a Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok alapította 2001-ben attól a céltól vezérelve, hogy hozzájáruljon nemzeti örökségünk, kulturális értékeink, továbbá a régióban megvalósított szociális elkötelezettség minél jobb megismertetéséhez, kihasználja és egyben megőrizze a Pannon-térség egyedülálló adottságait. A Szent Márton-díj a fenti célokat legjobban szolgáló kimagasló emberi teljesítmény elismerése.
A díjat 2001-ben Nemeskürty István, 2002-ben Pungor Ernő, 2003-ban Nagy Gáspár, 2004-ben Kukorelli István, 2005-ben Mádl Ferenc, 2006-ban Szokolay Sándor, 2007-ben Sebestyén Márta, 2008-ban Melocco Miklós, valamint Gál Tiborné férje helyett, 2009-ben Tringer László, 2010-ben Sólyom László, 2011-ben Ittzés János, 2012-ben Thész Gabriella, 2013-ban Rieger Tibor, 2014-ben Andrásfalvy Bertalan, 2015-ben Jankovics Marcell, 2016-ban Tardy László, 2017-ben Halzl József, 2018-ban Rolla János, 2019-ben a Szent Egyed Közösség vehette át.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
https://pannonhalmifoapatsag.hu/egy-haszontalan-szolga-vagyok/
Fotó: Kling Márk