Az előadások fókuszában a szellemi harc állt, így a kaposvári Szent Imre-templomban tartott lelkigyakorlat különösen fontos tanítása volt a sátánról elhangzott gondolatsor. A püspök arról beszélt: több bravúrja is volt a sátánnak az egyház 2000 éves történelmében; az egyik ilyen, hogy Istent sikerült távoli, érzéketlen, elvont istennek beállítani a hívők szemében, akik elhitték: talán nincs is, nem törődik a világgal, az emberiséggel, s majd leszámol velünk vagy jutalmaz bennünket, ha meghalunk. Sikerült a büntető, lefizethető istenképet felerősítnie, pedig Isten szeretete visszavonhatatlan, lefizethetetlen, ingyenes ajándék. A másik nagy bravúrja, hogy elhitette a keresztényekkel, hogy ő maga nem létezik, vagy ha mégis, akkor tulajdonképpen csak teológiai szereplő.

S hogy miért volt nagy hallgatás a sátán létéről az egyházon belül? A főpásztor úgy véli: a felvilágosult ember már nem annyira éber és még kevésbé alázatos, és mindent a tudás és a tudomány szemüvegén keresztül hajlandó csak megvizsgálni. Hitünk titkát is. A tudomány került ugyanis mindenek fölé, még a kinyilatkoztatás fölé is. Mindazt, ami értelemmel nem magyarázható, az az irracionalitás világába utaltunk át. Tehát szétvált a természetfeletti és a természetes; vagyis Isten országa és a mennyország csak a másvilágon értelmezhető.

A püspök állítja: a pszichológia és a pszichiátria fejlődésével mi, keresztények is hajlamosok vagyunk arra, hogy a démonok munkálkodását idegi, és szellemi zavarodottsággal magyarázzuk. A démonok valóságát azonban nem befolyásolja, ha búcsút mondunk nekik, mint agyszüleményeinknek.

– Mivel megtagadtuk a sátán létezését, ezzel a legnagyobb szolgálatot tettük neki, hiszen ugyanúgy működik, mint a titkosszolgálat, amely mindent elkövet azért, hogy ne derüljön ki a létezése, ám ha mégis kiderül, akkor meg hatalmasságát fitogtatja – nyomatékosította Laci atya. – Az egyháziak közül sokan ma is allergiásak a sátán munkálkodására, pusztán az emberi gonoszság összességét tekintik sátáninak. Amikor szent VI. Pál pápa figyelmeztetett: a sátán valóban létezik, kijelentése egyházi körökben is megütközést keltett...

A megyéspüspök szerint, ha az ördögöt a vallásból és a teológiából a mitológiába száműzzük, a babonaságon keresztül visszatér, és mindenféle pszichológiai zavart okoz. A modern ember pszichéjében spirituális neurózis keletkezik, félelem, szorongás gyötri, fokozódik a bűntudata. A mai tudományos, iparosodott világ tele van gurukkal, boszorkányokkal, spiritisztákkal, horoszkópokkal, amulettekkel, sőt sátáni szektákkal, és sok felvilágosult értelmiségi is elfogadja az általuk pénzért terjesztett hazugságokat. Valami hasonló történt korunkban, mint amit Szent Pál írt a rómaiaknak: bölcseknek mondogatták magukat és esztelenek lettek. A helyzet nem sokat változott…

Laci atya állítja: az igazi háború sokkal mélyebben zajlik. S hogy miért vannak oly kevesen tudatában az egyház ellen dúló hatalmas csatának? Azért, mert a tudósok a könyvekben keresik az ördögöt, pedig őt csak a lelkek érdeklik; főképpen olyan lelkek, akik komolyan veszik az evangéliumot. A sötétség fejedelmének ez komoly kihívás, és csak akkor vagyunk képesek megváltoztatni a sátánnal szembeni nézetünket, ha belépünk Isten országába. Ezt nehezítheti a bennünket körülvevő közeg, hiszen a közgondolkodás, a tömegmédia mélyen belélegezte a gonosz atmoszféráját. A korszellemmel pedig senki nem akar szembemenni. Pedig a háború eldőlt, győztes csapatban játszunk, de nem tudjuk elhinni, hogy a háborút Jézus megnyerte. Nekünk csak a helyi csatákat kell megnyerni a szellemi harcban.

Laci atya nyomatékosította: nem fogható minden a sátánra. Van egy csapda, amelybe sokszor beleszaladunk, amikor minden hibánkat az ördögre fogjuk ahelyett, hogy megváltoztatnánk rossz szokásainkat. Józan, egészséges, reális képet kell kialakítani magunkról és a világról, nem pedig a sátánt látni mindenütt.

Vajon elegendő-e a szellemi harc, vagy pedig harcolni kell más eszközökkel és fegyverekkel is. Még mindig érvényes Jézus szava: úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Sokszor farkasként akarunk jelen lenni a farkasok között. Az is igaz: aki kardot ránt, az kard által vész el.

A hazugság fejedelmének névjegye

A sátán intelligenciával és akarattal bíró szellemi létező; vádló, a hazugság atyja és gyilkos a kezdetektől. Ezt Jézus jelentette ki róla. Ahol jelen van a vádaskodás, a (rejtett) hazugság, ott teret kap a sátán. Ahol bármilyen formában pusztítják az életet, ott a gyilkos szabadon garázdálkodhat. Ahogy Isten vagy a Szentlélek sem direkt módon működik bennünk, hanem akarat, érzés, s intelligencia formájában fejezi ki magát, úgy a sátán sem szólal meg azonnal bennünk, és nem válaszol. A sátánnak élősködő léte van. Valakihez vagy valamihez kapcsolódnia kell, hogy kifejtse tevékenységét. Nemcsak lelki képességekhez kapcsolódhat, hanem tárgyakhoz is, sőt a politika világához is, ugyanis hatalomvágyával beoltja a politikai erőket. Azt a birodalmat, amely uralkodik a nemzeteken, és üldözi a keresztényeket, a sátán mozgatja.

De szerencsére van ellenszer. A démon általi zaklatás leghatékonyabb ellenszere az évenkénti házszentelés, a szentelt víz használata, az ima, az áldás, a böjt, és kísértéskor az ellentmondás.

Megjelent a Somogyi Hírlap 2020. szeptember 17-i számában.

Szöveg: Lőrincz Sándor

Fotó: Kling Márk