– Nagy örömet hirdetek nektek! Izajás próféciája beteljesedett: Jézus Krisztus megszületésével megjelent közöttünk a Csodálatos Tanácsadó, az Örök Atya, a Béke Fejedelme. Mit jelent ez számunkra, kétezer évvel ezen események után? Vegyük sorra ezeket a kijelentéseket, amelyeket Izajás prófétált a születendő Messiásról.

Csodálatos tanácsadó. Te kitől kérsz tanácsot? Egyáltalán kérsz-e bárkitől is, vagy te mindent tudsz és pontosan eldöntöd, hogy mit akarsz? Ki vezet téged? Kinek a szavára hallgatsz? Egyáltalán nem mindegy, mert a sorsunk függ attól, hogy kik a tanácsadóink, kikre hallgatunk.

Vannak, akik a közvéleményre hallgatnak. Vannak, akik csak a médiumokra, vannak, akik csak a saját szekértáborukra és annak vezetőire hallgatnak. Mások az ellenfélre, az élet ellenségére, a gonoszra, a sátánra hallgatnak. S vannak, akik a Csodálatos Tanácsadóra hallgatnak – így hívja Izajás az Úr Jézus Krisztust.

Van-e kapcsolatod Jézussal? Kérsz-e tőle tanácsot, adsz-e neki időt, hogy elmondhassa számodra, amit szeretne? Milyen a személyes kapcsolatod azzal a Jézussal, akinek a születését ma ünnepeljük? Mersz-e bízni az ő szavaiban, ha megkéred a tanácsát?

Ahhoz, hogy a te csodálatos tanácsadód lehessen, meg kell ismerkednetek. Időt kell adni neki és meg kell hallgatni a tanácsait. Azért jött, hogy életed legyen, s bőségben legyen ez az élet. Ehhez azonban te is kellesz. Ha szeretnéd, hogy a te életedre vonatkozó kijelentéseket el tudja mondani neked, teremts csendet, adj időt és hallgass el. Figyelj az ő szavára. Ismerd meg az örömhírt. Rólad szól még akkor is, ha az első pillanatra nem úgy tűnik. Ő pont azért jött, hogy elmondja nekünk Isten örömhírét, üzenetét, nemcsak az emberiség, hanem a te életed számára is.

Erős Isten – mondja Izajás próféta. Az a csecsemő, aki a Szűzanya méhéből megszületett, teljesen kisszolgáltatott volt. Teljesen rábízta magát Isten ebben a csecsemőben az emberek szeretetére. Ugyanakkor ez a kiszolgáltatott, gyenge gyermek közben a világ teremtője, a világ kormányzója, teljhatalma van minden felett. Jó lenne megismerni ezt az Istent, az erős Istent, akitől nem kell félni, s akinek a hatalmában meg lehet bízni.

Olyan, mint amikor a kisbaba felnéz az apjára, aki számára a legerősebb, akinek karjai a legnagyobbak, s akire rá meri bízni magát ez a kicsiny gyermek. Isten azért mutatja meg a hatalmát, hogy legyen kire rábízni magunkat, s hogy ne féljünk. Ő a legnagyobb, nála nincs hatalmasabb. Őbenne meg lehet bízni, ezt jelenti az istenfélelem, nem azt, hogy rettegünk, félünk Istentől és elbújunk előle. Az istenfélelem azt jelenti, hogy elismerjük az ő mindenhatóságát, nagyságát, nem azért, hogy rettegjünk, hanem azért, hogy rábízzuk magunkat, mert ő mindenható a mi életünk felett is.

S mivel ő a szeretet, ebben a szeretetben meg lehet bízni. A gonosz a fogantatásunktól kezdve próbálja megtörni, megszüntetni az ősbizalmat, ami a létünk eredetétől a miénk. Azért, hogy senkiben se merjünk bízni, féljünk egymástól és Istentől, ezáltal éljünk bizalmatlanságban.

Jön valaki, aki úgy jelenik meg, mint egy csecsemő. Egy csecsemőtől senkinek sem kell félnie. Úgy hal meg, hogy teljesen ki van szolgáltatva. Egy olyan Istentől, aki odaadja az életét a kereszten, nem félni kell, hanem szeretni őt és bízni benne, rábízva magunkat és szeretteinket. Elérkezett Jézusban az erős Isten, aki mindenekfelett van, akinél nincs nagyobb.

Jézusban megjelent az Örök Atya. Kijelenti, amikor nyilvános működését már megkezdte: „Aki engem lát, az látja az Atyát is.” Valamint: „Én és az Atya egy vagyunk.”

Sok mindent gondoltak a vallások Istenről. Sok mindent tanítottak róla, de senki sem gondolta, hogy ez az Isten olyan, mint a szerető Atya. Ezt Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki nekünk. Nem vagyunk árvák akkor sem, ha netán árván kellett felnőnünk. Mindig volt és van Atyánk, aki egyszerre van a mennyben, s bennünk, közöttünk. Ezt csak ő tudja megtenni, senki más. Atyánk, aki szeret bennünket, s aki él és éltet bennünket. Jézus Krisztusban megjelent az Örök Atya. Feltárta létének titkát, s arra tanított bennünket Jézus által, hogy úgy éljünk, mint az ő gyermekei.

Az Úr Jézus Krisztusban megjelent a Béke Fejedelme. Nincs békességünk senki másban, csak egyedül Jézusban. Miért? Mert ő volt egyedül az, aki odaadta az életét értünk a kereszten. Annyira szeretett bennünket, hogy meghalt értünk, hogy örök életünk legyen, s minden szentmisében odaadja az életét a kenyér és bor színe alatt, hogy tápláljon és éltessen bennünket. Jézusban kiengesztelődött Isten az emberiséggel. Benne egy soha nem látott egység jött létre Isten és ember között. Nekünk nem kell semmiféle meditációs gyakorlatot elsajátítanunk, hogy viszonylagos béke és nyugalom legyen a szívünkben. Nekünk csak be kell fogadnunk hittel őt, aki a béke. Jézus Krisztusban a Béke Fejedelme jelent meg közöttünk. Ő a békességünk, ő tud békét teremteni a háborgó, megosztott szívünkben, s ő tud békét teremteni a kapcsolatainkban, az Egyházban és a nemzetek között is.

Ha hallgatnánk rá, nem lenne háború. Ha elfogadnánk a tanácsait, nem gyűlölnék és pusztítanák egymást az emberek. Mivel nem hallgatunk rá, s nem vagyunk hajlandók szóba állni vele, nyugodtan tarolhat a megosztó, a sátán, akiről Jézus kijelenti, hogy a hazugság atyja és gyilkos, kezdettől fogva. Mindig pusztítani akarja az életet és meg akarja akadályozni, hogy eljussunk Isten dicsőségébe, a mennyországba.

Azonban akik elfogadják, hogy ők Isten gyermekei, s Isten gyermekeiként figyelnek Jézus szavára és tanítására, befogadva az ő békességét, azok békességteremtők lesznek otthonaikban, kapcsolataikban, Egyházunkban és a társadalomban. Csak Jézus hozhatja el a békét, amire annyira vágyakozunk. Ahhoz, hogy odafigyeljünk rá, bűnbánatot tartva meg kell térnünk és oda kell fordulnunk hozzá. Jézus Krisztus azért jött, hogy felébressze a hitet Isten irántunk való szeretetében. Boldogok, akik megismerik őt, felismerik őt és el merik fogadni, be merik fogadni a tanítását, s aszerint akarnak élni – fogalmazott a megyéspüspök prédikációjában, mely teljes egészében meghallgatható:

2024. 12. 25.

Fotó: Kling Márk
Videó: Bohár Dániel