A megyéspüspök az aktuális szentírási szakaszok mentén elmélkedett szentbeszédében.

– Ha össze akarnám foglalni az imént hallott olvasmányt és evangéliumot, akkor egy kérdéssel foglalnám össze: van-e valami, ami Istennek lehetetlen?

Az elhangzott szentírási részekből egyértelmű a válasz: Istennek minden lehetséges. Két olyan asszonyról hallunk, Mánoah és Zakariás feleségéről, akik emberi számítás szerint nem szülhettek volna gyermeket, mert mindketten magtalanok voltak. Emberileg lehetetlennek tűnt, hogy gyermekük legyen, azonban megtörtént a csoda, mindketten gyermeket fogantak és fiút szültek.

Sok olyan helyzet van az életünkben, amikor kilátástalannak és lehetetlennek látjuk a sorsunkat, az eseményeket, s nagyon gyakran kétségbe esünk, elcsüggedünk, reménytelenné válunk. Azok a testvéreink, akik ezekben a helyzetekben Isten elé állnak, átadják neki és rábízzák a helyzetüket, a kilátástalanságukat, a reménytelenségüket, már akkor vigasztalást kapnak, mikor ezt megteszik. Behívják Istent a reménytelen, lehetetlen helyzetbe, s átadják neki kérve őt, hogy dicsőítse meg a nevét, azzal a hittel, hogy megmutatja, hogy hatalma van az adott helyzet felett, s hogy képes másképp alakítani a helyzetet a továbbiakban.

Az embernek nem az a legjobb, amikor azt történik, amit ő szeretne, hanem az, amikor az történik, amit Isten szeretne. Ezért kell azt kérni, hogy dicsőítse meg az Isten az ő szent nevét, mutassa meg a hatalmát és dicsőségét rajtunk és bennünk.

Ez a két asszony erre a lépésre hív bennünket. Merjünk hittel odaállni Isten elé, rábízni a leglehetetlenebb ügyeinket, s kérjük, hogy dicsőítse meg az ő szent nevét – fogalmazott a megyéspüspök prédikációjában.

A szentmisét követően Szászfalvi László országgyűlési képviselő, valamint Nábrádi Csilla, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd a Szociális Otthon dolgozóinak karácsonyi műsorával és szeretetvendégséggel zárult az alkalom.

Fotó: Kling Márk