– Az ószövetségi Szentírás azt tanítja, hogy a mennyei Atyának tetszik az énekkel, zenével szóló dicséret. Dávid király korában az Ászáf által vezetett énekesek és zenészek feladata az volt, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék Izráel Istenét. Az Ászáf név emlékeztet minket az ókori Izrael vallási és zenei hagyományaira, és arra, hogy az emberek hogyan találtak lelki megnyugvást az imádságokban és dicséretekben. Az Istennek tetsző dicsőítés mindig a megtapasztalt kegyelemről, szabadításról szól. Egyszerre szól Istennek, a dicsőítettnek, és szól az azt meghalló embereknek, akiknek a dicsőítés bizonyságtétel Isten hatalmáról és kegyelméről – fogalmazott a börtönlelkész, majd Ferenc pápa szavait idézte: „…[az] Egyházban helyet [kell] adjunk a hálaadásnak, a dicséretnek, a dicsőítésnek, hogy tudjunk rácsodálkozni Isten kegyelmére.”

Fotó: Dr. Sitkei Lukács