„Háladalt zeng a lelkem” – A Magvető közösség 40 éves fennállását ünnepelték

2024. április 6-án a Magvető közösség megalakulásának negyvenedik évfordulóját ünnepelték Nagykanizsán. Az alkalomról Némethné Horváth Emília (Memi), a Magvető közösség vezetőjének beszámolóját adjuk közre.

img 006

A jubileumi alkalomra több mint százan regisztráltak, régi és új tagok egyaránt. A találkozás öröme töltötte be szívünket a közösségi házban, ahol az új tagok vendégelték meg a régieket, akiket meginterjúvoltam hol élnek, mit csinálnak, mit jelent nekik ma a zene és a közösség. A Véghelyi család Angliából látogatott haza a találkozásért; többen jöttek Budapest és környékéről; itt volt Németh Mária Balatonfüredről, aki a közösség egyik indítója volt; Fliszár Károly atya, volt plébánosunk Zalaegerszegről; Németh József atya, aki a Passiójátékban is szerepelt, Kéthelyről.

A Jézus Szíve templomban dicsőítéssel folytatódott a program, amely már mindenki számára nyitott volt. Közösségünk két éve tart dicsőítő alkalmakat, a református testvérekkel együtt, akik örömünkre most is eljöttek! Közösségünk itt főként az újabb dicsőítő dalokból énekelt, több szóló is elhangzott, amely közösségünknek is kihívást jelent, mint például a „Kegyelmed épp elég”, a „Hűséges Isten”, illetve a „Te erőt adsz” dal, amit Molnár Ákos káplán atya hegedült és énekelt.

A tanúságtételeket Laskané Simonka Ágota, az egyik közösség indító tag és lánya, Laskai Lilla kezdte, aki jelenleg is tagja közösségünknek. Így mindjárt a kezdetek és a jelen kapcsolata is megjelent előttünk. Ők a közösség megtartó és formáló erejéről beszéltek. Iváncsits Tamással a zene mellett a színjátszás is összeköt bennünket: a Betlehem című darabot Tamás írta, s mi játszottunk benne, illetve a Passió, amelyet mi írtunk, s Tamás énekelte fel Jézus szerepét CD-re. Utóbbi darab ősbemutatója 2000-ben volt a Somló hegyen. Ennek a darabnak az aktualitása, hogy Tamásék Pécsen, a Tettyén most virágvasárnap adták elő a Passiót, benne a mi „Hozsanna” és „Megváltottalak” dalunkkal, amelyet Tamás a visszaemlékezés keretében most elénekelt nekünk. Közben képeket vetítettünk a régi Passiójátékunkból, megható pillanatok voltak.

img 008

Három fiatal anyuka, akik valaha egy-egy ponton, szakaszon érdekesen, nagyon dominánsan kapcsolódtak a közösségünkhöz, az élményeikről beszéltek: Timárné Németh Ildikó (lányom, aki a Magvető indulásakor állt fel először a kiságyában), Hans Eszter (aki a bérmálkozása során lett tagunk), Dömötörffy Dóra (aki sok CD-nken énekelt és fuvolázott). Mindhárman rokonok lettek és mindhárman négygyermekes anyukák. Végül napjaink legaktívabb fiataljait, Gerócs Esztert és Kele Mátét faggatta Kóré Péter konferansz.

A tanúságtételeket követően több nyelven csendültek fel a medjugorjei dalok a Dr. Rumszauer Mikós atya által vezetett szentségimádáson. Közösségünket Miklós atya vitte el először Medjugorjébe 1998-ban, ahol a szentségimádás lelkülete nagyon megérintett bennünket. Azóta minden hónapban zenés, elmélkedő szentségimádást tartunk. Ugyancsak ebben a blokkban hangzott fel a nemrég elhunyt Simon András grafikusművész barátunk kedvenc dala, a „Bárányom, Bárányom”, alatta képek a zarándoklatainkról. Lélekben búcsúztunk tőle.

A hálaadó szentmisét Várnai László nagykanizsai plébánosatya celebrálta, szónokunk Bojtor Róbert atya volt Miklósfáról, aki a közösségünk első három évében minden hónap első vasárnapján Inkén, mint ministráns gyermek szolgált az oltárnál, mi pedig gitáros zenénkkel. A zsúfolásig megtelt templomban örömmel, hálával csendült fel az utolsó dal is: „A szívem áld és hála tölti el, mily nagy vagy te!”

A közösség örömünneplése a Medgyaszay házban folytatódott, ahol hidegtálas, svédasztalos vacsora után közösségünk a „Legyetek jók, ha tudtok” dal magvetős átiratával köszöntötte a régi tagokat, majd hatalmas meglepetésben volt részünk férjemmel, Imrével. Magastörzsű korallberkenyével lepett meg bennünket közösségünk, ami egy csodás fa, és ez lesz a közösségünk fája. Aztán jöttek az ajándékok sorba, már alig hittünk a szemünknek, mert ekkora szeretetet már nem lehetett könnyek nélkül megélni. Pláne akkor nem, amikor a kis üvegbe berakott szívecskék, amelyeken a közösség tagjainak nevei szerepeltek, úgy fordultak, hogy amikor kézbe vettem, hogy csak egy név látszott, a többi szív háttal volt, s ez a név Simon Andrásé volt.

img 020

Én is készültem minden tagnak kis ajándékkal, egy-egy gravírozott tollal a nap emlékére. A program asztaltársaságok vetélkedőjével folytatódott, Saffer Szilvi remek ötletei alapján, a Magvető közösség életéből kellett eseményeket időrendbe rakni, totót tippelni, mesét írni. Az estet remek hangulatú „Petróleumlámpa” című blokkal zártuk, amelyet Dominik Árpi állított össze és a közösség zenészeiből alakult alkalmi zenekar adott elő, mi pedig a kivetített szövegekkel tudtunk bekapcsolódni a régi dalokba.

Hála és köszönet minden tagnak, akik bármit is tettek ezért a szép napért! A fent említettek mellett meg kell említenem Fodor Balázst és Krisztát, akik motorjai voltak a napnak! Köszönjük a Kaposvári Püspökség nagylelkű támogatását, a Nagykanizsai Jézus Szíve plébánia anyagi és lelki támogatását, Nith Ferinek a finom falatokat, Szalai Ferinek a terítőket, szalvétákat! Isten áldja meg önzetlen szeretetüket!

Istent dicsérve, megpróbálunk töretlen lelkesedéssel szolgálni továbbra is: „Dicsőítve szent nevedet, lelkünk a Lelkedben új arcot ölt!”

Némethné Horváth Emília (Memi)

a Magvető közösség vezetője

 
Read 1134 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés