– Jézus tanításának egyik fontos része, amikor azt mondja, hogy békességet adok nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Az én békémet adom nektek.

A világ békéje valójában fegyverszünet. Most is azon dolgoznak a politikusok, hogy végre fegyverszünet legyen, és akkor talán majd előrébb jutunk. A fegyverszünetben az a nehézség, hogy amíg szünet van, nem azon dolgoznak a felek, hogy miként lehet békét tartani, hanem azon, hogy miként lehetne olyan fegyverekhez jutni, mellyel aztán legyőzhetem a másikat. A világ békéje a kompromisszum, ami törékeny.

Jézus azt mondja, hogy ő egy másik békét ad. Szeretetből, önmagát elajándékozva hozta el a békét. Nem arra törekszem, hogy miként lehetne legyőzni, vagy meggyőzni a másikat, hanem arra, hogy miként lehetne szeretni őt az adott helyzetben. S akinek dobog a szíve és ép az elméje, az képes arra, hogy váltson, és ne legyőzni akarja a másikat, hanem szeretetből odaajándékozni önmagát neki – fogalmazott a megyéspüspök, majd hozzátette: Jézus, amikor a tanítványok viharba kerültek, és a Genezáreti-tavon majdnem elsüllyedt a bárkájuk, nyugodtan aludt a bárka végében. A tanítványok kétségbeestek, hogy elsüllyednek, s nem értették, hogy a Mester miért alszik ilyen helyzetben. Odamentek és felkeltették: „azt akarod, hogy elvesszünk?” S Jézus akkor azt kérdezte tőlük, hogy „miért vagytok ilyen kicsinyhitűek?” A hit és a béke összetartozik. Ha hiszek abban, aki maga a Béke, az Isten, akkor van esélyem arra, hogy másképpen teremtsek békét.

Fotó: Kovács András Bernát