– A világban rengeteget beszélnek a bűnről, sokszor az Egyházban is. A bűn kapcsán beszélünk az áteredő bűnről, én azonban sokszor beszélek az áteredő jóságról, melyről hiszem, hogy létezik. Nem gonosztevőként született egyikünk sem, hanem ott van bennünk a jóság, amely, ha teret kap és kibontakozik, akkor nagyon szépen tudja formálni az életünket. Természetesen, ha rossz döntéseket hozunk, akkor az áteredő jóság helyett az áteredő bűn kap teret, rombolva az életünket – fogalmazott a megyéspüspök, majd egy hajléktalanokkal kapcsolatos élményéről beszélt. Elmondta, hogy egy hajléktalanszállón tett látogatásakor a gondozottak megkérték, imádkozzon elhunyt társaikért. Szentmisét mutatott be, s a prédikáció során nem a főpásztor beszélt, hanem a jelenlévő hajléktalanok mondtak jót elhunyt társaikról.

– Mi döntjük el, hogy a rossznak, vagy a jónak adunk-e teret. Mindig a saját szívünkben van a határ, mi magunk dönthetjük el, hogy ha bántanak, miként reagálunk rá. Istentől mindannyian belső szabadságot kaptunk. A külső szabadságunkat elvehetik, bezárhatnak bennünket, azonban ha megőrizzük a belső szabadságunkat és mindig a jót akarjuk választani, akkor növekedni fogunk az embereségben és a szeretetben – emelte ki a megyéspüspök, aki a szentmise végén személyenkénti áldásban részesítette a fogvatartottakat.

A megyéspüspököt elkísérték a börtönmisszió szolgálói, Dr. Sitkei Lukács állandó diakónus, börtönlelkész, illetve a Meghívtál Zenekar tagjai, akik a szentmisén zenei szolgálatot végeztek.

Fotó: Kling Márk