– Hitünk legfontosabb igazságainak összefoglalása az Apostoli hitvallás, melyben megvalljuk, hogy hiszünk az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházban – kezdte szentbeszédét a gyulafehérvári érsek. – Az egység, a szentség, a katolicitás és apostoliság egyházunk ismertetőjegyei. Ezek közül a katolicitás, vagyis az egyetemesség azt jelenti, hogy egyházunk a kinyilatkoztatás teljességét hordozza. Az egész emberiség üdvösségét kell munkálnia mindenkinek.

A katolicitásnak kettős jelentése van. Térbeli és hitbeli egyetemesség. Azt jelenti, hogy az egyház nincs kötve néphez, fajhoz, nyelvhez, vagy országhoz. Fogalmazhatnánk úgy, hogy működési területe minden nép és hely. Életem több mint felét, közel harminc évet Rómában éltem, ahol erőteljesen megtapasztalhattam az egyház egyetemességét azáltal is, hogy munkahelyemen együtt dolgoztam a benini, mexikói, vagy francia munkatársakkal.

A katolicitás magába foglalja a népek nemzeti jellegét is. A kettőt nem szabad különválasztani, vagy szembeállítani, hanem összekapcsolva kell szemlélni. Bármilyen nemzethez, néphez, nyelvhez tartozó keresztény úgy élheti meg katolikus voltát, mint Isten mindenkinek kijáró ajándékát. Mi, magyarok ezt tapasztalhattuk meg Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásakor és egy héttel ezelőtt, a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Nemzeti összetartozásunk kifejezésének, megélésének két igazán kimagasló mozzanata, amikor tudtunk együtt zarándokolni, imádkozni és együtt, közösen örülni Isten jelenlétében.

Tudtunk örülni egymásnak. Megtapasztaltuk, hogy egy, nagy családot alkotunk. Újra rádöbbenhettünk arra, hogy a nemzeti összetartozásunkért mindenekelőtt imádkoznunk kell. Szent II. János Pál pápa mondta, hogy az együtt imádkozó család együtt is marad. Ez az összetartozásunk alapja és megtartója: az ima. De ez nem elégséges, hiszen cselekednünk is kell ezért.

Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását, eljövetelét ünnepeltük. A bérmálások alkalmával rendszerint elmondom a fiataloknak, hogy a Lélek ajándékait azért kapják, hogy használják. Értékes ajándék, de ne felejtsék ott egy fiók mélyén, vagy ne csak a saját javukra használják. A Szentlélek ajándékait használni kell a közösség és mindenki javára, mert ha nem ezt tesszük, akkor nem tudjuk megteremni azokat a gyümölcsöket, melyeket a szentleckében hallottunk Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt levelében: „a Lélek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ha a lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően" – idézte a Szentírás szavait a gyulafehérvári érsek.

A szentmisét követően ünnepi megemlékezést tartottak a Kossuth téren, a trianoni békediktátum aláírásának 103. évfordulója alkalmából. A megemlékezés a Somogy Táncegyüttes és a Déryné Vándorszíntársulat előadásával vette kezdetét, majd Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere mondott ünnepi beszédet.

– Ma 103 éve, hogy megköttetett a trianoni békeszerződés. Fájdalmas pillanat ez a magyarság történetében, mert felforgácsolták az országot. Azonban csak az országot, mert mi, magyarok összetartozunk Trianon ellenére is. Ezt semmisem példázza jobban, mint az, hogy itt, Kaposváron a csíkszentdomonkosi püspök, Márton Áron szobra előtt együtt ünneplünk kaposváriakkal és csíkiekkel. Azt mutatja, hogy az összetartozás nem valami elvont fogalom, hanem meg tudjuk tölteni tartalommal – fogalmazott a polgármester, majd hangsúlyozta: a nemzeti összetartozás átszövi mindennapjainkat. A csíkszeredai és kaposvári gyermek is magyarul mondja ki az első szavakat, első énekei között ott van a „Süss, fel nap!”, tudja, hogy ki volt Mátyás király, Dobó István, Kossuth Lajos, Csokonai Vitéz Mihály, vagy Petőfi Sándor. – Mindannyian magyarul írunk, olvasunk, beszélünk, álmodunk – hangsúlyozta a polgármester, akinek szavait követően a himnuszok közös éneklésével zárult az ünnepség.

Fotó: Kling Márk

Videó: Szerafin Zoltán