Éljünk a Szentlélek bátorító, új utakat mutató jelenlétében – Harmincéves a Kaposvári Egyházmegye

1993-ban történt alapításáról emlékezett meg május 27-én a Kaposvári Egyházmegye. Sokan ünnepeltek: az egyházmegye papsága, nagy számban a hívek, a bérmálkozók lelkinapjának fiataljai, a ministránstalálkozó gyerekei. A harminc év gyümölcseibe adtak betekintést az egyházmegye intézményei, lelkiségi mozgalmai, közösségei. Ahogy az alapításkor, most is Udvardy György veszprémi érsekkel ünnepeltek.

img 085

Sátrak sora vezet a püspökségtől a székesegyház felé. Felvonultak az egyházmegye intézményei, közösségei, lelkiségi mozgalmai. Van mit megmutatni. A sort a cserkészek kezdik: játékkal, kvízzel várják az érdeklődőket. Mellettük a teremtésvédelmi csoport, az Antióchia Közösség, a családpasztoráció, a Házas Hétvége, a Cursillo, a Szent Imre Alapítvány. Az egyházmegyei karitász általános tevékenysége mellett bemutatja a hajléktalanokat befogadó Szent Lázár-házat. Három fiatal fogadja a most induló, szenvedélybeteg-szolgálat, a Fasenda Esperanza képviseletében a látogatókat.

img 002

A Nagyboldogasszony-iskolában is nagy az élet. Másodízben hívták lelkinapra a bérmálkozókat és hagyományteremtő céllal első ízben a ministránsokat is. Az épületet több mint háromszáz fiatal tölti meg. Az iskola mellett nagy sátort állítottak, az ünneplőket ebédre várják. Egész napos programmal készültek a szervezők; szentmise, kulturális műsor, kerekasztal-beszélgetések és dicsőítő koncert az ünnep programja, alkalom a találkozásra, ismerkedésre.

img 011

Balás Béla, az új egyházmegye első püspöke 30 évvel ezelőtti beiktatásakor figyelmeztetett, nagy a feladat: „Szűztiszta, hófehér lappal indul ez az egyházmegye. A mi dolgunk bizonyítani, de alázattal. Ez hatalmas munkával, porfelhővel jár majd. Legalább tíz év keserves bizonyítás kell arra: érezzék, itt valami megmozdult.” Hogy mi mozdult meg, arról beszél a mostani ünnep, mely egyszerre a vissza- és előretekintés alkalma, és felvonultatja, hol tart most az építkezés.

img 014

Szita Károly, Kaposvár polgármestere megnyitó beszédében azt fogalmazta meg, hogy „a püspöki székhely rangot ad, s egyben identitást erősítő tényező a város életében. Lelki-szellemi tartóoszlop, mely nélkül fél lábon állnánk, s talán megfáradtunk, megrogytunk volna a terhek alatt”. A polgármester megköszönte az Egyház szolgálatát: gyámolít, tanít, védi életünk alapját adó értékeket, szolgálja az igazságot, békét, s teszi ezt „önzetlen, makacs, szelíd” elkötelezettséggel. Hangsúlyozta annak értékét, hogy ezzel a szolgálattal hozzá tudtak járulni a város közösségének formálódásához, megadták annak lelki alapját.

Megemlékezett a múltról, ugyanis Kaposvár is ünnepel ebben az évben, városi rangra emelésének 150. évfordulóját. Felelevenítette a hitélet kezdeteit, az 1715-ben történt plébánialapítást, a sorra születő egyházi intézményeket. Az egyházmegyével való jó együttműködésért köszönetet mondva emlékzászlót adott át Varga László kaposvári megyéspüspöknek, s arra kérte, ossza meg vízióját a jövőről.

img 017

Varga László püspök megnyitó beszédében elfogadta a feltett kérdést: Milyennek álmodom az Egyházat? Krisztus útját követő közösségről álmodom, mely vonz, befogad, megszólítja az embereket, ismérve az egység, melyet mind tagjai között, mind az egyházak között épít.

Az embernek otthont adó, őt megerősítő, a sebeket gyógyító közösség. Hisz a csodákban, hasonlít Mesteréhez, aki tanított, gyógyított, szabadított, és olyan, mint az Eucharisztia, kicsiny, szegény, sebezhető és szent. Ezt az irányt kell követnünk” – fogalmazott a főpásztor.

img 046

A szentmisére hosszú sorban vonultak be a lelkinapra összegyűlt ministránsok, az egyházmegye papjai, Balás Béla emeritus, Varga László püspök és Székely János szombathelyi megyéspüspök; a szentmise főcelebárnsa és szónoka, Udvardy György veszprémi érsek.

img 047

Udvardy György homíliájában az egyházmegye alapításának jelentőségéhez kapcsolódva arról tanított, mit jelent részegyháznak lenni: Az egyházmegye létrehozásakor az a cél vezette az alapítót, hogy a lelkipásztor kerüljön egészen közel az emberekhez az ige hirdetése, a pásztori feladat munkálása szentségek révén és a kormányzás által, mely az üdvösséghez vezeti a rábízott népet. Ez a püspök feladata, melyet testvéreivel együtt a szentségi rendben, a keresztség erejével végez, együtt a papsággal és a diakónusokkal, világi testvérekkel és mindazokkal, akik az ember javát kívánják szolgálni.

img 058

A részegyháznak is az Egyházat kell megjeleníteni, mégpedig annak teljesességében, be kell teljesítenie a Krisztustól kapott küldetést, hatékony erővel, úgy, hogy az örömet, megújulást, jövőt jelentsen minden itt élő ember számára.

Mit kell a részegyháznak megmutatnia az Egyházról? Azt valljuk a hitvallásban, egy, szent, apostoli és katolikus, ugyanezt valljuk az egyházmegyéről.

Egy – Egységre kaptunk meghívást. Nagy ajándék az egység – különböző nemzetek, nyelvek, kultúrák egyaránt otthonra lelnek benne. Mi, emberek, akik mennyire különbözőek vagyunk, testvéri közösségre találunk, és gazdagítani tudjuk az egységet, mint legnagyobb hivatásunkat és értékünket élhetjük meg. Kincs és feladat is egyben, mert nem engedhetünk meg olyat, ami ezt bontja, veszélyezteti.

img 072

Szent – Milyen jó tudni, hogy mi vagyunk azok, akik szentté tesszük az Egyházat. Nem a jóságunk miatt, nem is a jóra való törekvésünk miatt, hanem mert Isten szent, megtisztító ereje lakik bennünk. Tudnunk kell, Isten nemcsak jó, és a társadalomban hatékonyan szolgáló közösséget akar belőlünk, hanem többet, szent közösséget, ahol van lehetőség növekedésre, megújulásra.

Katolikus – Amit nem más testvéreinkkel szemben fogalmazunk meg, hanem az egyetemesség felől. Az egyetemesség jelenti a gondolkodást, a kultúrát, társadalmi berendezkedést, ahogy a férfi és nő kapcsolatára tekintünk. Nagy szükség van az egyetemes gondolkodásra most, amikor a világban minden részekre esik, fragmentált, érdekek alapján szerveződik. Mennyire fontos, hogy ezt az Istentől akart egyetemességet tudjuk szavainkban, szokásainkban, kultúránkban megvalósítani. Az egyetemesség felelősségvállalást is jelent a ránk bízottakért, azt a feladatot, hogy túltekintsünk önmagunkon, érdekeinken.

img 053

Apostoli – Ami jelenti az eredet szentségét, bizonyosságát, a Krisztushoz tartozást, a tanítványságot, de azt is, hogy akarunk részesedni Jézus Krisztus evangéliumot hirdető feladatában. De nem pusztán feladatként kell erre tekinteni. Krisztussal való belső találkozásból kell hogy megéljük az evangéliumot, s ebből a kapcsolatból kell meghívó módon hirdetnünk azt.

Mindez konkrét feladatokat jelent számunkra: az ember üdvösségének, méltóságának szolgálatát prófétai úton, amire úgy tűnik, egyre nagyobb szükség van, s egyre inkább azok feladata lesz, akik ismerik Krisztust.

img 059

Alapítása évfordulóján ünneplünk egy egyházmegyét. Felveti a kérdést: jelent-e közös identitást az egyházmegyéhez való tartozás? Igen, a közös út, amit az Egyház szolgálattevői végigjártak, a feladatok közös megfogalmazása a szinodális folyamat során, a közös élmények mindenképpen. De a szegényekről való gondoskodás is, ami formál bennünket, és alakítja az egységet.

Adja Isten, hogy az egyházmegyében fellelhető karizmákkal az itt élők üdvösségét szolgálják konkrét cselekedetekkel. Mindvégig a feltámadás nagy örömében és a Szentlélek mindig bátorító, mindig friss, új utakat mutató jelenlétében.

img 089

A szentmise végén díjátadás következett. A Kaposvári Egyházmegyében alapított „Tanúságtevő életért” díjat öt kitüntetett vehette át: Balás Béla emeritus püspök, Lőrincz Sándor újságíró, Kocsis Gabriella főorvos, fog- és szájsebész szakorvos, Csillag Gusztáv ügyvéd, a KÉSZ tiszteletbeli elnöke és Maczkó Mária népdalénekes, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze.

img 099

Délután kerekasztal-beszélgetésekre hívták az érdeklődőket. A Karitász korábbi és jelenlegi vezetői, munkatársai és önkéntesei beszéltek szolgálatukról. A Kaposvári Egyházmegyében 350 önkéntes dolgozik 30 település karitászcsoportjában.

Számomra az élet Krisztus címmel válaszolt Keresztes Ilona újságíró, a Fiatalok az Élet Szolgálatában közösség alapítója kérdéseire Varga László megyéspüspök, Mohay Tamás néprajzkutató és Tapolyai Emőke pszichológus. Személyes vallomásokat hallhattunk, mit jelent a beszélgetők számára Jézusról beszélni munkájukban, emberi kapcsolataikban, és hogyan tapasztalták meg életükben Isten jelenlétét.

img 130

Az egyházmegye napját zenés hálaadás zárta.

***

János Pál pápa 1993-ban a Hungarorum Gens kezdetű Apostoli Konstitúciójában intézkedett a magyar katolikus egyház szervezeti átalakításáról, melynek során megalapította többek között a Kaposvári Egyházmegyét. A Hungarorum Gens igyekezett kiküszöbölni a magyar egyházszervezetre jellemző aránytalanságokat. A célja azt volt, hogy a túl nagy területű egyházmegyék megosztásával könnyebbé váljék a püspökök, a papok és a hívek közti személyes kapcsolat.

A trianoni békeszerződést következtében megbomlott az egyházmegyék területi egysége, a határok átalakítása évezredes struktúrákat rombolt le gazdasági, közigazgatási és egyházkormányzati tekintetben is.

img 131

A Kaposvári Egyházmegye a Veszprémi Egyházmegye kettéosztásából jött létre. Az egyházmegye déli részét a Balatontól a Dráváig önálló részegyházzá szervezték. Központja a megyeszékhely, Kaposvár lett, székesegyháza pedig a Nagyboldogasszony temploma.

Szerző: Trauttwein Éva / Magyar Kurír

Fotó: Farkas Máté, Kling Márk, Szerafin Zoltán

 
Read 3531 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés