Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közzétesszük.

Kedves testvéreim és nővéreim, jó napot kívánok, Isten hozott benneteket! Örülök, hogy veletek együtt ünnepelhetem közösségetek megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Köszöntöm a Generálisi Tanácsot, a toulouse-i érseket, Donneaud apostoli asszisztens atyát és a Megszentelt Élet Intézményei Dikasztériumának jelenlévő tagjait. Karizmátok, mely a katolikus karizmatikus megújulás fellángolásából született, ajándék az Egyház és a világ számára.

Amint Szabályzatotokban olvassuk (vö. 5. cikkely), a pünkösdi tapasztalat és az eszkatológiai dimenzió kezdettől fogva karizmátok középpontjában állt, s ezek késztetésére továbbra is terjed és megnyilvánul a Lélekben való élet, az életállapotok közötti közösség és az apostolkodás által. Az eszkatológiai dimenzió lehetővé teszi, hogy a dicsőítés által, valamint a liturgia, az ének és a testvéri élet szépsége által felragyoghasson, hogy Isten országa már jelen van közöttünk.

A pünkösdi tapasztalat lelki életetek szíve-közepe. Ez az Istennel egyesült élet állandó keresésében fejeződik ki, mely az eucharisztia mindennapi ünneplésében, a szentségimádásban, a Kármel lelkisége szerinti imaéletben és a keleti egyházak lelkisége szerinti szüntelen imára törekvésben ölt konkrét formát. Ez az imaélet a forrása testvéri közösségeteknek, melyet a Szentháromság élete táplál, és amely lehetővé teszi mindnyájatoknak, hogy kibontakozzon a maga sajátos hivatásában.

Hatalmas és változatos apostoli szolgálatot végeztek. A házaitokban ünnepelt liturgia sok embert vonz, a személyes vagy csoportos elcsöndesedési időszakok azt is lehetővé teszik, hogy megosszátok tapasztalataitokat másokkal. Ezen kívül a jelenlétetek néhány franciaországi, magyarországi, olaszországi és elefántcsontparti kegyhelyen, valamint a plébániákon végzett papi szolgálatotok jelentős alkalmat nyújt a tanúságtételre. Számos humanitárius projektet támogattatok a fejlődő országokban, például nehéz helyzetben lévő kiskorúak befogadását, alultáplált vagy fogyatékkal élő gyermekek segítését, hátrányos helyzetű családok és egyedülálló anyák támogatását, ételosztást és egészségügyi ellátást. Ilyen, szegénység sújtotta térségekben kórházat, klinikát, szemészeti központot és fogorvosi rendelőt is működtettek.

Külön is köszönöm elkötelezett munkátokat, melyet a leginkább kiszolgáltatott és elesett emberek szolgálatában végeztek ebben a leselejtezés kultúrája által szennyezett társadalomban. Jó tudni, hogy a Nyugaton található házaitok többségében meghallgató központokat alakítottatok ki a nehéz helyzetben lévők számára, és hogy ez a szolgálat a börtönökre is kiterjed. Fontos, hogy azok, akik szenvednek és egyedül érzik magukat, találjanak olyan helyeket, ahol meghallgatják és elfogadják őket, és ti ehhez nagylelkűen hozzájárultok.

Apostoli szolgálatotoknak egy másik oldalát jelentik az alkalmi missziók, mint például azok, amelyeket nyáron végeztek azokon a helyeken, ahová az emberek nyaralni mennek: felkínáltok imaalkalmakat, szentmiséket, szentségimádást, evangelizációs képzéseket, utcai előadásokat, virrasztásokat és éjszakai evangelizációkat. Ez az elkötelezettség azt bizonyítja, hogy nyitottak vagytok a fiatalok szükségletei iránt, és készek vagytok arra, hogy Isten igéjét mindenhová elvigyétek.

Említést érdemel az is, hogy nemzetközi találkozókat szerveztek, mint például a lourdes-i és a lisieux-i találkozó. Ezek a találkozók a lelki megújulás fontos alkalmai minden résztvevő számára, és lehetőséget nyújtanak a világ minden tájáról érkező keresztényekkel való tapasztalatcserére. Végül meg kell említenem a Szentföldre és a hit szempontjából más fontos helyekre tett zarándoklataitokat. Ezek az utazások erős lelki élményt nyújtanak, segítenek, hogy mélyebben megismerjétek vagy éppen felfedezzétek hitünk gyökereit, és megerősítsétek Istennel való kapcsolatotokat.

Kedves testvéreim és nővéreim, hálás vagyok azért az elkötelezettségért, amelyet a megszentelt életben tanúsítotok, és azért a szolgálatért, amelyet az Egyháznak és a világnak nyújtotok. Közösségetek, mely a szemlélődés, az imádság és a misszió lelkiségén alapul, értékes hozzájárulást nyújt a vallásközi párbeszédhez, a béke előmozdításához és az emberi jogok védelméhez, és tanúságtételetek sokakat inspirál.

A közösségi életben megélitek a testvéri szeretet ajándékát, mely keresztény létünk alapja, és emlékeztettek, hogy nem arra kaptunk meghívást, hogy egyedül éljünk, hanem arra, hogy együtt járjunk, segítve egymást a hitben és az Isten iránti szeretetben. Ez a megszentelt élet ereje: a testvéri élet, az imádság és a felebarát szolgálata.

Arra biztatlak hát benneteket, hogy menjetek előre, buzgón és félelem nélkül tartsatok ki küldetésetekben, örömmel és reménnyel tegyetek tanúságot a hitről, és maradjatok mindig nyitottak és tanulékonyak a Szentlélek vezetésére: ő a főszereplő az Egyház életében és az evangelizációban! Bátorítlak benneteket, hogy maradjatok elkötelezettek a fiatalabb nemzedékek képzése és a vallásközi párbeszéd iránt, különösen muszlim testvéreinkkel és nővéreinkkel.

A Szűzanya őrizzen meg benneteket mindig a tanítványság örömében, s abban az örömteli és hálás rácsodálkozásban, hogy megkaptátok annak ajándékát, hogy az Úr tanítványai legyetek! Szívből adom áldásomat rátok és minden testvérre és nővérre közösségetekben. És kérlek benneteket, hogy imádkozzatok értem. Köszönöm!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican.va

Forrás: Magyar Kurír