A szentmisén Sifter Gergely helyettes esperes, tabi plébános prédikációjában emlékezett a nyugalmazott plébánosra. – Krisztusban kedves Testvérek! Dr. Takács Lajos nyugalmazott apátplébános úrtól búcsúzunk, aki 1935. május 25-én született, a Veszprém megyei Vinár községben.

Kisiskolás kora óta a papi hivatásra készült. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, majd Pápán végezte. A nyolcadik osztály elvégzése után a pápai állami tanítóképzőben tanult, ahol először érettségi bizonyítványt szerzett, majd jeles eredménnyel tanítói oklevelet. 1956-ban kérte a Veszprémi Egyházmegye főpásztorát, hogy fogadja kispapjai közé. Az elöljárók döntése nyomán nem az egyházmegyei szemináriumba, hanem Budapestre, a Hittudományi Akadémiára küldték tanulmányai elvégzésére.

Lajos atya azon szeminaristák közé tartozott, akik nem vettek részt a békepapi mozgalomban, vagyis megtagadták az együttműködést a pártállammal. Ennek következtében 1959. március 19-én, ahogyan ő mondja, „kitették a szemináriumból”. Azonban nem adta fel. Egyre inkább erősödött benne a papi hivatás iránti vágy. Az ő szavaival élve: „ha törik, ha szakad, én pap leszek!” 1961 januárjában ismét folytathatta papi tanulmányait, de már az Esztergomi Szemináriumban, mígnem 1961. június 24-én a Szent Mihály-székesegyházban Szabó Imre esztergomi segédpüspök felszentelte őt az Egyház szolgálatára.

Első kápláni kinevezését Csokonyavisontára kapta, innen 1966-ban a Lengyeltóti plébániára került, majd innét Sebestyén József, ekkor már általános helynök mellé a Székesegyházi Nagyboldogasszony Plébániára. 1971-ben kapta meg első, és egyben utolsó plébánosi kinevezését. Ide hozzánk, a tabi plébániára. 39 évig volt aktív plébános, majd 2010-es nyugdíjba vonulását követően is aktív segítője maradt utódainak – fogalmazott Sifter Gergely helyettes esperes, plébános, majd hozzátette: Lajos atya átélte Isten szeretetét. Embersége egy kehely volt, amelybe az Isten beletöltötte szívének vágyait. A pap kezébe veszi az ostyát, megáldja, megtöri és szétosztja. Így tett vele az Úr. Odaadta, és szétosztotta magát. A szentháromságos életet tanította élni, s maga is erre törekedett: ajándéknak, Isten jelének és eszközének lenni ezáltal.

A szentmise végén Schmidt Jenő, Tab polgármestere emlékezett vissza, majd Varga László megyéspüspök a helyi temetőben helyezte örök nyugalomra Dr. Takács Lajos nyugalmazott tabi plébánost.

Fotó: Kling Márk