– „Példát adtam nektek, hogy amit én tettem veletek, ti is azt tegyétek” – idézte fel Jézus szavait a megyéspüspök prédikációjában. – Ez az ige felszólít bennünket arra, hogy amit ünneplünk szentmiséről-szentmisére, azt váltsuk tettekre, követve Jézus példáját. A filippiekhez írt levélben Szent Pál apostol azt kéri, hogy „ugyanaz a lelkület legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt.” Szemléljük most azt a krisztusi lelkületet, amelyet az ő példáját követve tettekre kell váltanunk.

„Vegyétek, és egyétek. Ez az én testem. Vegyétek és igyátok, ez az én vérem, amely értetek adatik!” Az Eucharisztiában Isten elment a végsőkig az önmagát odaajándékozó szeretetben. Ő a végtelen Isten, aki a világmindenség teremtője, alkotója, fenntartója és beteljesítője. Beletestesül a halott anyagba és élővé teszi azt. Ő lesz a legkisebb, a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb a szentostyában. S nemcsak egyszerűen beletestesül, hanem szétosztja magát. Az Eucharisztia Isten önátadó, önmagát teljesen elajándékozó szeretetének a bizonyítéka.

Így szeret az Isten. Elajándékozza, odaadja magát teljesen. Nem tart vissza semmit magából. „Példát adtam nektek” – hallottuk az evangéliumban. Ha ugyanazt a lelkületet szeretnénk kibontani az életünkben, amely Krisztus Jézusban volt, akkor el kell indulnunk, vagy folytatnunk kell önmagunk szeretetben való elajándékozását, kezdve a közvetlen környezetünkben, családtagjainkon, szeretteinken, elmenve a végsőkig, odaadni magunkat, az életünket még az ellenségeinkért is. Azért, mert ezt tette az Isten. A kereszten Jézus jobban szerette az ellenségeit, mint saját magát. Az Eucharisztia alapításakor és önmaga elajándékozásakor jobban szerette az ellenségeit, köztük Júdást, mint saját magát. Az Isten elajándékozta magát teljesen, feltétel nélkül, ingyen és véglegesen. Példát adott nekünk arról, hogy ugyanaz a lelkület legyen bennünk, mint ami benne volt.

Ha megértettük, követnünk kell a lábmosó szeretet ajándékát. Közvetlenül néhány nappal az utolsó vacsora előtt, Betániában is volt egy vacsora, ahol Mária vett egy font drága, illatos olajat, és Jézus lábára kente. S nemcsak megkente a lábát és könnyeivel öntözte, hanem a hajával meg is törölte. Jézus megengedte ennek a nőnek ezt a legintimebb, legbensőségesebb érintést. Megengedte, hogy kifejezhesse szeretetét a könnyeivel, a drága olajjal és azzal, hogy megtörölte hajával Jézus lábát.

Valami hasonló történt az utolsó vacsorán. Jézus letérdel tanítványai előtt, és szeretetének legnagyobb jelét adja, megmossa a tanítványai lábát. Megérinti bennük azt, ami legközelebb van a földhöz, ami a legsebzettebb, hiszen az út pora, tövisei, kövei megsebezték a lábukat. Közösséget vállal bűnös tanítványaival. Ezt fejezi ki a lábmosás.

Mikor Péter tiltakozik, akkor Jézus megjegyzi neki: „ha nem moslak meg, nem vagy közösségben velem.” Ebben a két lábmosásban megvalósul a szeretet két oldala: megengedem, hogy szeressenek és gyakorlom a szeretetet. Jézus mind a kettőre példát ad. Megengedi, hogy szeressék és gyakorolja a szeretetet azzal, hogy közösséget vállal tanítványaival.

A lábmosó szeretet azon példája, amely arra hív bennünket, hogy engedjük szeretni magunkat, akármilyen gyengék, bűnösök, sebzettek vagyunk is, gyakran sokkal nehezebb, mint szeretni a másikat, s kifejezni a szeretetünket a másik iránt. Nehezebb, mert amikor velünk tesznek jót, kinyilvánítva szeretetüket, akkor igazából a másik növekszik a szeretetben. Mint ahogyan mi is, amikor gyakoroljuk a szolgáló, közösségvállaló szeretetet embertársaink felé.

„Példát adtam nektek! Megértettétek, mit tettem veletek?” – kérdezi Jézus a tanítványait. Ez a kérdés felénk is elhangzik. Megértettük, mit tett velünk az Isten, amikor teljesen elajándékozta magát, odaadva magát nekünk? Megértettük, hogy mit tett velünk akkor, amikor megengedte, hogy mossák a lábát és mosta a mi lábunkat is? Ha megértettük, akkor tegyünk hasonlóképpen, induljunk el a szolgáló, önmagunkat elajándékozó szeretet útján, s tartsunk ki benne egészen a végsőkig, mert erre is példát adott nekünk a Mester!

– A szentmise végén a főpásztor csendben végezte el az oltárfosztást, mely Jézus ruháitól való megfosztását szimbolizálja. A szentmisét követően a papság és az asszisztencia az üres oltár előtt imádkozta el a sötétség zsolozsmáját.

A teljes szentmise megtekinthető:

Fotó: Kling Márk
Videó: Szerafin Zoltán

2023.04.06.