Elsőként Michael Wallace Banach ismertette dióhéjban a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatot. Elmondta, a Vatikán 183 országgal, valamint az Európai Unióval és a Szuverén Máltai Lovagrenddel tart fenn diplomáciai kapcsolatot. A Szentszék Magyarországgal való kapcsolata több mint ezer éves múltra tekint vissza, a modern diplomáciai kapcsolat létrejöttének pedig nemrégiben, 2020-ban ünnepelhettük a századik évfordulóját. A diplomáciai kapcsolat 1945 áprilisában szakadt meg, az Apostoli Szentszék ekkor felszólította Angelo Rotta nunciust, hagyja el az országot.
A kapcsolat újrafelvétele 1990 februárjában történt meg, ez adott lehetőséget arra, hogy II. János Pál pápa két emlékezetes utat tehessen hazánkba, 1991-ben, valamint 1996-ban. Magyarország ezzel azon kevés országok egyike, amelyet a szent lengyel pápa kétszer is meglátogatott – hangsúlyozta Michael Wallace Banach.
Ferenc pápa 2021 szeptemberében látogatott először Magyarországra az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) záró szentmiséjére, és már akkor megígérte, hogy visszatér. Ezt az ígéretet most be is tartja 41. hivatalos külföldi apostoli látogatásával – tette hozzá az apostoli nuncius. A pápa országlátogatásra jön, de az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe érkezik, hiszen a Szentatya kora miatt Budapestre korlátozódik az apostoli út.
Másodikként Erdő Péter bíboros, a főegyházmegye vezetője beszélt a sajtótájékoztatón. Ő is rámutatott, hogy Ferenc pápa már a 83 ország képviselőinek jelenlétében lezajlott NEK záró szentmiséjéről távozva, Szlovákia felé véve az útját kifejezte a szándékát, hogy vissza szeretne térni hazánkba, meghozzá lelkipásztori látogatásra. A romániai látogatásának egyik állomását jelentő csíksomlyói szertartásról is úgy beszélt mint magyar miséről. Erdő Péternek kifejezte, hogy látja, tapasztalja a magyarok szeretetét, amit a bíboros meg is erősített.
A lelkipásztori látogatás azzal is jár, hogy az adott ország vezetőivel is találkozik az egyházfő, ez Budapesten is így lesz a látogatás első napján délelőtt. Ezt követően délután a Szent István-bazilikában a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik a pápa. Mivel sokkal több az érdeklődő, mint akik beférnek az épületbe, a bazilika előtti térre is várják a találkozóra érkezőket, ők kivetítőn követhetik az eseményt. A budapesti bazilika szimbolikus hely, hiszen itt őrzik a Szent Jobbot, Szent István királyunk ereklyéjét, az első vezetőét, aki országát, népét felajánlotta Szűz Máriának – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.
Szombat délelőtt a pápa ellátogat a vak gyermekek otthonába, hogy kifejezze elismerését az ottani hősies munkát végzőknek és a fiatalok iránti szeretetét. Ezt követően a világszerte a segítő szeretet szentjeként ismert Szent Erzsébetről elnevezett templomba látogat el a Rózsák terére. A szépségével is kiemelkedő templomban a szegényekkel, hajléktalanokkal, menekültekkel szeretne találkozni a pápa, de ide is, a templomon kívülre is sok szeretettel várnak minden érdeklődőt.
Szombat délután a Papp László arénában a fiatalokkal találkozik a Szentatya. Ferenc pápa érkezésére koncerttel, közösségi programmal hangolódhatnak a fiatalok, maga a pápával való találkozás körülbelül háromnegyed-egy órás lesz, és ezt is zene és vallásos program fogja követni. Az ország minden részéből várják a résztvevőket – tette hozzá Erdő Péter. 2023 az ifjúság éve, és a pápalátogatás záróprogramja is kapcsolódni fog ehhez, mivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai karán egyetemi oktatókkal és a kultúra, a tudomány képviselőivel találkozik a Szentatya.
A zárónap és az egész látogatás legkiemelkedőbb eseménye azonban a pápai mise lesz a Kossuth téren április 30-án fél 10-től. Erre az itthoni és a határon túli hívőket, a testvéregyházak, más vallások képviselőit is nagy szeretettel várják – mondta el a bíboros.
Veres András, az MKPK elnöke arról beszélt, hogy igazán most tudják elkezdeni az előkészületeket, hogy hivatalossá vált a pápai látogatás. Elsőként az apostoli út logóját és mottóját mutatta be.
A logó központi eleme a budapesti Lánchídra utal, amely Magyarország legrégebbi állandó dunai hídja. Az ország és a főváros fontos jelképe, amelyet azért építettek, hogy összekössék Budát és Pestet. Ez arra a Szentatya által többször hangsúlyozott gondolatra utal, miszerint fontos az emberek között hidakat építeni.
A híd pillérén a Szentszék (sárga és fehér) és Magyarország nemzeti (piros, fehér és zöld) színei futnak össze. A logót határoló kör az Eucharisztiát, továbbá a Krisztus által megváltott világot szimbolizálja.
A kör bal oldalán feltűnő kereszt Ferenc pápa 2021. szeptember 12-i budapesti beszédére emlékeztet, amelyben azt kívánta, hogy legyen a kereszt híd a múlt és a jövő között. A kör jobb oldalán a mottó: Krisztus a jövőnk, valamint a következő felirat: Ferenc pápa Magyarországon 2023. április 28–30.
Veres András ezt követően ismertette, hogy Tóth Tamás, az MKPK titkára lesz az apostoli út általános nemzeti koordinátora, akinek a kezében a látogatás szervezése összefut. Sebő Balázs, az MKPK sajtóreferense fogja a sajtókoordinációt ellátni a látogatáshoz kapcsolódóan, a szentmise liturgikus felelőse Horváth Zoltán terézvárosi plébános lesz. Az állami és más szervekkel való kapcsolattartás Ernyei Áronnak és Hajós Mártonnak lesz a feladata, akik a NEK szervezésében is hasonló szerepkörben vettek részt.
Veres András hangsúlyozta, mivel Ferenc pápa az egész országot meglátogatja, ezért minden egyházmegyét, katolikus szervezetet, szerzetesközösséget megkeresnek, hogy legalább delegáltjaik jelen lehessenek valamennyi eseményen. Az ünnepi szentmisén természetesen bárki részt vehet, de valamilyen formában jelentkezés a Kossuth téri szertartás esetében is lesz, hogy a szervezők munkáját megkönnyítsék. Az apostoli út a magyar nemzetnek szóló látogatás, így a határon túlról is várják a testvéreket – hangsúlyozta Veres András is, aki azt is hozzátette: a szomszédos országok püspöki konferenciáit is megszólítják, hogy osztozhassanak az örömünkben.
Szerző: Agonás Szonja
Fotó: Lambert Attila
Forrás: Magyar Kurír
