„Az óriás alázata” – In memoriam Benedictus XVI.

Alább Pohnert Dávid, Kaposvári Egyházmegyés papnövendék XVI. Benedek emeritus pápa halála kapcsán megfogalmazott írását adjuk közre.

img1 11

Filmet néztünk éppen a Győri Szemináriumban egyik kispaptársammal Szilveszter délelőtt, amikor 11 óra környékén megkondult a Győri Bazilika harangja. Rögtön megnyitottuk a böngészőt, hogy bekövetkezett-e az, aminek realitását az elmúlt pár napban szemléltük, és szembesültünk a lesújtó hírrel: Benedek hazatért. Első utunk a kápolnába vezetett, ahol csendes fohásszal gondoltunk szeretett Benedek pápára. Ebben a rövid írásomban szeretném kiemelni Benedek pápa teológiai jelentőségének dimenzióit, a teljesség igénye nélkül.

Az írás tematikája világos: hit, remény, szeretet. S tekintettel arra, hogy idén harminc éves a Kaposvári Egyházmegye, így Benedek pápa Egyházról szóló írásaiból, elmélkedéseiből is merítenék. Előre bocsátom, érdemes Benedek pápát olvasni, mivel világos, érthető megfogalmazásban adja elő mindazon teológiai igazságokat, melyek meghatározóak lehetnek Isten- és emberkapcsolatunkban.

A hit megismerésének szolgálata

Joseph Alois Ratzinger 1981-től volt a Hittani Kongregáció prefektusa. Fő feladata a hit sértetlen továbbadásának munkálása volt. Pápaságának egy jelentős missziója a hitet újból közelebb vinni a XXI. század emberének. Benedek pápa egy híres beszédét kell megemlíteni e helyen.

Benedek pápát 2006-ban meghívták Regensburgba, ahol egyetemi tanárként szolgált még érseki kinevezése előtt. Itt arról beszélt, hogy miért is értelmes hit a katolikus hit. Kifejtette, hogy a hit nem zárja ki az értelmet, sőt e kettő képessé teszi arra az embert, hogy megismerje az Istent. Ez a „regensburgi beszéd” -ként emlegetett előadás nagy port kavart, mivel Benedek pápa egy II. Manuel császár és perzsa szolgálója közötti dialógust hozta fel példaképp, ezzel kivívva az iszlám szélsőséges gondolkodók kétkedését, s talán haragját is.

A pápa szükségét érezte annak, hogy tanítson a hitről, annak értelmes és szép voltáról. Mint neves teológus, sokat tett a hit mai szemmel történő értelmezésének érdekében. Éppen ezért nyitotta meg a Hit évét 2012-ben, s szerdai katekézis-sorozataiban erről elmélkedett. Szintén a teljesség igénye nélkül egy-egy szemelvényt kiemelnék ebből a katekézisciklusból. Benedek felhívja a figyelmet, hogy a hit tartalma (fides quae) hatással van életünkre, hiszen megtérést vált ki, mely megújítja bennünk azt, hogy miként hiszünk (fides quae). Ez a hit teljesebbé teszi az egyéni embert, közösségbe vonja az Egyházzal és a Szentháromság dinamizmusába vonja be egyre mélyebben.

Egyik ilyen jelentős katekézisében kifejti, hogy a hinni és a megérteni szavak között kapcsolat áll fenn. Ebből a kapcsolatból érthető meg igazán a hit és a tudomány közötti viszony – melyre korunk talán nem volt, vagy nem képes. Hinni értelmes dolog – szögezi le Benedek pápa – mivel az emberiség saját léte forog kockán, ha e két dolgot különválasztja. Ezek az elmélkedések törzsét képezték annak az enciklikának, melyet végül Ferenc pápa aláírásával 2013. júniusában adtak közre.

A keresztény remény tanítója

Benedek pápa második enciklikája, a Spe Salvi kezdetű írás, mely a keresztény reményről szól. Az enciklika tanítása a Római levél 8,24 alapján kezdődik, miszerint „megváltásunk reménybeli”. A korai keresztények meg tudták fogalmazni, hogy életük nem a puszta semmibe tart és ezt a jelenben megélték. A jelent a jövő felől pozitívan tapasztalták meg és így válhatott valóban performatív beszéddé a tanúságtételük, vagyis átalakító erő volt a korai keresztények tanúságtételében. Ennek a lényeges tartalomnak fényében ír Benedek arról, hogy miként is van pontosan jelen a remény a Szentírásban, s ez a remény hogyan alakult át az idők során. Az újkori tapasztalat, ahogy Benedek pápa megfogalmazza az volt, hogy Isten országát felcseréték az ember országára. Ugyanakkor az embernek szüksége van reményekre, melyek behálózzák élete minden napját. Végül a pápa reflektál arra, hogy Isten országa a mi reménységünk.

Majd Benedek pápa részletezi a továbbiakban a remény elsajátításának módszereiről. Elsősorban az imádság színhelyén zajlik a remény oktatása, itt említi meg Benedek pápa Nguyen Van Than bíboros hagyatékát A remény imádságai című kötetbe foglalva. A keresztény remény az imádságban épül, mikor egyedül Istenre hallgat a szív. Benedek pápa felhívja a figyelmet a remény másik pedagógiai színterére, amely nem más, mint a cselekedetek. A jó cselekedetek táplálják a reményt a körülöttünk lévőkben. Az együtt szenvedés sokszor a leghatásosabb tett, amit tehetünk a remény ébrentartása érdekében. Valamint reménységünk a jövőre irányul: így láthatjuk, hogy eszkatologikus remény valósággá válik, reménykedni az utolsó ítéletkor megnyilvánuló irgalomban. A keresztény remény – ahogy tanít a pápa – másokra irányul. Életünket úgy rendezzük be, hogy az mások szolgálata felé irányul, mely által a magam üdvösségét munkálom.

Az enciklika végén pedig Benedek pápa Máriát is megemlíti, mint a remény csillagát, akihez az Egyház ezekkel a szavakkal imádkozott: Ave maris stella. Az úton lévő ember Máriára tekint, aki csillagként tündököl előtte. Az Ő jelenléte mindig bíztató lesz számunkra, mert Máriát betöltötte a Szentlélek, a feltámadás öröme, és a remény Anyjaként az Egyházban marad.

A szeretet tanúja

Benedek pápa legelső enciklikája a Deus caritas est nevet viseli, vagyis az 1Jn 4,16-ban szereplő mondat első két szaval: Isten szeretet. A pápa fontosnak tartotta ebben az írásában, hogy bemutassa a Szeretetet, aki személy, vagyis Isten. A pápa célkitűzése volt, hogy az emberek gyakorlati válaszát Isten szeretetére felélessze. Éppen ezért ír Benedek arról, hogy a szeretet, mint egység miként jelent meg a teremtésben és az üdvösség történetében.

Benedek világossá teszi, hogy a szeretet szót igen félreértették, ezért egy nyelvi problémát orvosol és reflektál az „erosz” és „agapé” görög szavakra. Benedek pápa az erosz szó védelmében mondja, hogy ezt a szót lefokozták a szexualitás cselekedeteire és árucikké vált és elfeledte az emberiség, hogy ez a létezés magassága, legnagyobb kiterjedése, ahogy fogalmaz a pápa: felemelkedő szeretet. Ennek megtisztítása csakis az agapéból érthető igazán. Benedek azt mondja, hogy ha ezt a mások felé hajló szeretetet - vagy hitben megformált szeretet, ami lehajló szeretet – elfeledjük, akkor értelmezzük tévesen az eroszt. Ez pedig önzőséghez, hamis testkultuszhoz vezet.

Isten erosza egyszerre agapé is. Mivel Isten az Ősforrás, ezért a Logosz az igazi szeretet egész szenvedélyével szerető Szerelmes. Ebben a valóságban válik eggyé erosz és agapé. Ez az Isten szeretete. Így láthatjuk, hogy a megtestesülésben Krisztus a valódi szeretet lesz.

Amikor pedig a szeretet praktikus mivoltát látjuk, akkor beszélhetünk arról, hogy az Egyház meg lett szólítva az Isteni szeretet által. Az Egyház a szentháromságos szeretet fejezi ki, amikor gyakorolja a szeretetet és ez elválaszthatatlan magától az Intézménytől. Éppen ebben áll a diakónusok feladata is, hogy gyakorolják a szeretet cselekedeteit. Az Egyház ugyanakkor nem tudja gyakorolni a szeretet cselekedeteit anélkül, hogy ne imádkozna, és fordítva: az aktivizmus és fenyegető szekularizmus láttán meg kell erősödni az imádságban.

Az Egyházat szerető pásztor

Amikor Benedek pápára és az Egyházra tekintünk, álljon előttünk egy gondolatsor, melynek alapja a 2005. április 24-én elhangzott székfoglaló beszéd. Benedek akkor azt jegyezte meg, hogy Szent II. János Pál betegsége, haldoklása és temetése idején megmutatkozott, hogy az Egyház eleven. Benedek ezzel kapcsolatban azt is mondja, hogy az Egyház él. Ez az élet pedig az Úr szavának hallgatásából és az Úr akaratának kereséséből, szemléléséből fakad. A jelképek és szimbólumok értelmezése során Benedek pápa a pásztor képét domborítja ki erőteljesen. A pásztorok a pusztában vezetik a nyájat. De a pásztorok szeretik a rábízottakat. Ezt élte meg egészen Benedek is. Szerinte szeretni a juhokat ebben a kontextusban nyilvánvalóan az, hogy megadni az igazi jót, Isten igazságának, Igéjének táplálékát, jelenlétének eledelét, mely az Oltáriszentség.

Bő egy évvel a péteri szolgálatának megkezdése után Az Egyház apostoli arca katekézisciklusban Szent Péterről elmélkedett, akit mint sziklát állított a hallgatók elé. Nem Péteré az Egyház, hanem Krisztusé – nyomatékosítja. Krisztustól kapta a hatalmat és a megnevezést is. Benedek pápa jól tudta, hogy az Egyháznak nem Ő, hanem Krisztus a vezetője. Mindig is igyekezett megőrizni magában az alázatos szőlőmunkást, akinek önmagát tartotta megválasztásakor mondott köszöntőjében.

Lemondó nyilatkozatában is kiemelte, hogy Péter hajójának kormányzása és az evangélium hirdetésének súlya meghaladja erőit. Ez a döntés megrengette az egész Egyházat, s azóta tisztelettel adóztak Benedeknek, mert felismerte, hogy már nem képes gyakorolni a péteri szolgálatot.

Számára jutott bőségesen a feladatokból és a tanításból. Többek között ki merte mondani azokat a fajsúlyos szavakat, melyeket azóta is emlegetünk: „relativizmus diktatúrája”. Felemelte szavát az Egyház egységének érdekében többször, megnyitotta a kapukat azok felé a testvérek felé, akik a II. Vatikáni Zsinat liturgikus megújulását nem, vagy csak részben fogadták el. Bocsánatot kért a szexuális visszaélések áldozataitól. Öröksége hatalmas. Teológiai jelentősége felbecsülhetetlen.

Személy szerint bízom abban, hogy minél többen felismerik az Ő hatalmas és modern meglátásait. Remélem, hogy nemsokára szentként és egyháztanítóként tisztelhetjük Őt. Benedek pápa hatalmas életműve után már érdemesnek tartom kérni az Ő közbenjárását, akár a teológia műveléséhez, akár az imádság és a liturgikus szolgálat végzésekor, akár pedig bizonyos nehéz feladatokban.

Felhasznált irodalom:

Bodnár Dániel: Ferenc pápa Lumen Fidei kezdetű enciklikájáról, in. Magyar Kurír vö. in. https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-lumen-fidei-kezdetu-enciklikajarol (ellenőrizve: 2023. január 3.)

XVI. Benedek: Spe Salvi, enciklika a keresztény reményről, in. Diós István: XVI. Benedek pápa megnyilatkozásai I., Budapest, 2018.

XVI. Benedek: Deus Caritas est, enciklika a keresztény szeretetről, in. Diós István: XVI. Benedek pápa megnyilatkozásai I., Budapest, 2018.

XVI. Benedek: Az Egyház apostoli arca, in. Diós István: XVI. Benedek pápa megnyilatkozásai I., Budapest, 2018.

XVI. Benedek: Székfoglaló beszéd a péteri szolgálat megkezdésekor, in. Diós István: XVI. Benedek pápa megnyilatkozásai I., Budapest, 2018.

 

Szöveg: Pohnert Dávid
Fotó: Vatican News 

 
Read 511 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés