“Július 30-án, éjjel 2 órakor 97-en elindultunk Rómába, hogy részt vegyünk a Nemzetközi Ministránstalálkozón, melynek mottója „Keresd a békét és járj a nyomában!” volt. A Kaposvárról induló buszon 49-en, a Siófokról indulón 48-an utaztak. Borza Miklós atya, mint főszervező, valamint Bálint Gábor, Horváth András és Sándor László atyák, és Tölgyesi Dávid, Vida Zoltán, Garaczi Gergely diakónusok kísérték a Kaposvári Egyházmegye ministránsait.
Az első megállónk Nagykanizsán volt, a Jézus Szíve templomban, ahonnét Szűcs Imre plébános atya áldásával indultunk neki a nagy útnak. A hosszú út után estefelé elfoglaltuk szállásinkat Frascatiban, Róma mellett, és a vacsora után jöhetett a jól megérdemelt pihenés.
Kedden reggel a siófokiak szálláshelyén közös szentmisén vettünk részt, majd nyakunkba vettük az Örök Várost, hogy jó néhány nevezetességét megnézzük, többek között a Spanyol lépcsőt, a Trevi kutat, a Pantheont és a Piazza Navona-t. Délután elindultunk a Szent Péter térre, hogy az audiencián találkozzunk Ferenc pápával. Mintegy hatvanezer ministráns, a világ különböző országaiból várt arra, hogy láthassa a Szentatyát, és hallgassa tanítását. A több órás várakozás a forróság ellenére jó hangulatban telt, sapkákat, kendőket cserélgettek a különböző országokból érkezettek, és egy gitár is előkerült a kaposvári csapatnál, hogy örömzenéléssel és dicsőítéssel tegyük tartalmasabbá a várakozást. Este fél 7 tájban megérkezett Ferenc pápa, aki pápamobilon végigment a téren, a ministránsok ovációjától kísérve. Meghallgattuk tanítását, válaszolt jó néhány kérdésre, majd közösen imádkoztunk. Az audiencia után visszatértünk szálláshelyünkre, hogy kipihenjük a nap fáradalmait.
Szerdán ismét felkerekedtünk, hogy láthassuk a Lateráni és a Szent Péter Bazilikát. A Szent Péter téren a hosszas várakozás alatt ismét előkerült a gitár, az örömzene és a dicsőítés. Ezután a Szent Ignác templomba mentünk, ahol a jelenlévő magyar zarándokokkal közös szentmisén vettünk részt, melyet Ternyák Csaba egri érsek atya mutatott be a jelenlévő püspökökkel és papokkal. A szentmise után még sokáig énekeltünk a templom előtti téren, és örültünk egymásnak, kifejezve nemzeti összetartozásunkat.
Csütörtökön a Colosseum és az antik Róma megtekintése után a tengerparton nyertünk felfrissülést, majd visszatértünk a szállásra, hogy erőt gyűjtsünk a másnapi hosszú útra. Péntek reggel kissé talán szomorúan, de élményekkel telten indultunk haza. Talán mindannyian megtaláltuk a békét, és képesek leszünk annak útján járni az oltár-szolgálat közben és a hétköznapok során is.” – fogalmazott Sándor László plébános.
„Már másodszor jártam Rómában, mégis lázba hozott a ministránszarándoklat gondolata. Rengeteg fiatal a Szent Péter téren, találkozás a Szentatyával, új ismerősök, maradandó élmények és persze az Örök Város megunhatatlan látványa. Noha nem kellett Rómáig gyalogolni, mégis éreztük mindannyian, hogy ez nem turistaút: a hosszú utazás, a tikkasztó hőség próbára tett bennünket. Természetesen megérte, mert a látnivalók leírhatatlanok: a Colosseum, a Trevi-kút, a Lateráni bazilika, – hogy csak néhányat említsek.
Minden utca, tér, bazilika és híd bebizonyította számunkra Róma sokarcúságát. A Szent Péter téren körülnézve pedig észrevehettük, hogy nincsenek egyedül azok a lelkes fiatalok, akik hétről-hétre ott szolgálnak az Úr oltáránál. A közös magyar szentmisénk a Loyolai Szent Ignác templomban pedig egyenesen megható volt, amikor egy olasz templomban egyszer csak felcsendült a Magyar Himnusz. Úgy érzem, hogy Rómába minden katolikus embernek el kell zarándokolnia, mert ott Isten jelenlétét még erőteljesebben lehet érezni.” – fogalmazott Hibszky Dávid ministráns.
„A Római Ministránszarándoklat mindenki számára egy életre szóló élményt jelentett. Kezdve a Szentatyával való találkozással, a magyar misén át a strandolásig. A keddi program kezdése előtt körülbelül két és fél órával előbb érkeztünk a Szent Péter térre, de megérte várni, mivel az első sorokban állhattunk a kordonok mögött, így maximum 5 méterre volt tőlünk Ferenc pápa. Számomra a városnézés is fantasztikus élmény volt.
Élőben tekinthettük meg azokat az épületeket és nevezetességeket, amelyeket a történelemkönyvek lapjairól már ismertünk. A városban tartózkodásunk második napján volt a közös magyar mise, amelyen mintegy kétezer ministráns, diakónus, pap és kísérő vett részt. A Szent Ignác templomban a szertartás végét jelentő Himnusz valahogy méginkább összehozott minket Rómában, 1200 km-re otthonunktól. Természetesen a templom előtt nem maradt el a ria-ria-Hungária sem. Az utolsó nap a tengerparton hűsöltünk, ami valóban ránk fért a mediterrán klíma után. Összességében csodás öt napot töltöttünk együtt, sok új emberrel ismerkedtünk meg, és élményekkel gazdagodva érhettünk haza.” – mondta el Tornyos Eszter ministráns.
Fotó: Tőczik Benedek
