Az Örök Hűség című történelmi filmet vetítették a Szivárvány Kultúrpalotában

2022. szeptember 22-én az Örök Hűség című magyar, zenés, történelmi filmet vetítették a kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában.

img001

A Dolhai Attila ötlete nyomán és Németh Ákos forgatókönyve alapján készült film az I. világháború végét, valamint az azt követő időszakot eleveníti fel. Középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll, melynek tagjait szétszakította a trianoni békediktátum.

Az Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódó filmvetítést követően kerekasztal-beszélgetésre hívták a közönséget. Dolhai Attila szerzővel, dalszövegíróval; Cári Tibor zeneszerzővel; Iványi Marcell rendezővel és Lőrincz Attila vágóval beszélgetett Lőrincz Sándor újságíró.

img008

Fotó: Kling Márk

Alább teljes terjedelmében közöljük Lőrincz Sándor, az Új Ember 2022. május 22-i számában megjelent írását a filmről.

Örök hűség – Iványi Marcell rendezte zenés történelmi színház-film a kitaszítottságról

img1 1

Trianon traumájának „kibeszélésére” nem volt elég az elmúlt évszázad. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen a szégyenteljes békediktátumról – melynek nyomán kétharmaddal csökkent Nagy-Magyarország területe – legjobb volt, ha hallgatott a magyar. A következményekkel azonban együtt kellett élni, és a lélek nem nyugodhatott.

Csak évtizedek múltán láthattak napvilágot egyéni és családi sorsokról szóló művek, visszaemlékezések. Akkor is, ha váteszsorsú írók és költők nem hallgathattak, és lírába, prózába öntötték a leírhatatlant, az elviselhetetlent. A fájdalmat. Koltay Gábor Trianon-filmjében Glatz Ferenc történész szájából elhangzik: be kell vallanunk, hogy nem voltunk képesek feldolgozni ezt a traumát. A jobboldalisággal egyáltalán nem vádolható professzor igaza ma is a fülembe cseng, s örülök – ha ez egyáltalán szívderítő –, hogy rendre születtek fontos tanulmánykötetek, irodalmi és színházi művek e témában. Elég, ha Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon, illetve Trianon-legendák című köteteire gondolunk, vagy Szakály Sándor történészprofesszornak a Magyar Napló kiadásában megjelent Talpra állás Trianon után című válogatására, illetve a Pécsett élő orvos író, Sárosi István aprólékos kutatás eredményeként született, s a Kairosz Kiadó jóvoltából megjelentetett Trianon – A Nemzetközi Törvényszék előtt című dokumentumdrámájára. Nem hagyhatom említés nélkül a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című táncdrámáját sem. Librettóját L. Simon László írta, s Kocsák Tibor komponált hozzá lenyűgöző zenét. A fikciós elemekkel dúsított, hiteles történetre épülő darab koreográfusa Egerházi Attila, a színház igazgatója volt. E megrendítő produkció újfent nyomatékosította: Trianon tragédiája ma is él a lelkekben; a szétszakítottság, a nemzettestből erőszakkal kimetszett területek nemcsak földrajzi béklyót jelentettek és jelentenek, hanem pótolhatatlan családi veszteségeket okoztak, egyéni sorsok, élethelyzetek ellehetetlenítéséhez járultak hozzá, és gyakran visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el.

img1 2

2020-ban egy exkluzív online előadásra készült a Budapesti Operettszínház: Cári Tibor és Dolhai Attila Szétszakítottak című musicaljét június 4-étől négy részben láthatták a színházrajongók. A történet az I. világháború végét, valamint az azt követő időszakot eleveníti fel. Középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll. A zenés játék alapját Dér Zoltán kordokumentumként szolgáló önéletrajza adta, amely most újra életre kelt: Iványi Marcell Arany Pálma-díjas rendező, producer Dolhai Attila ötlete nyomán, Németh Ákos filmforgatókönyve alapján 73 perces filmet készített, melynek június 4-én lesz a televíziós premierje. A forgatás végéig a Szétszakítottak munkacímet viselte az alkotás, így dolgoztak rajta a stábtagok, köztük az Operettszínház kiválóságai: Janza Kata, Gubik Petra, Földes Tamás, Dénes Viktor, Sándor Péter, Oszvald Marika, Melis Gábor, Mészáros Árpád Zsolt. A zenés történelmi filmben feltűnik a színház főigazgatója, Kiss-B. Atilla is, és jelentős főszerepet kap a tizenkét éves Németh Marcell.

Németh Ákos forgatókönyvíró szándéka az volt, hogy a nagypolitikai történéseket a „kisemberek” nézőpontjából, hétköznapi emberek történetén át ismerje meg a néző. A film természetesen bemutatja a kort, a helyszínt és a főhősök társadalmi helyzetét, a környezetüket, melyben egyik pillanatról a másikra minden semmivé lesz. A polgári miliő, az évszázados tradíció egy csapásra szertefoszlik, amikor a Temesváron élő, jól szituált értelmiségi család kényszerűségből elhagyja az otthonát, és a vagonlétet választja. Az örök hűséget ahelyett, hogy aláírja a Román Királyság iránti hűségnyilatkozatot.

img1 3

Történelmi film Dolhai-betétdalokkal? – kaphatnánk fel a fejünket e komoly téma zenés feldolgozása kapcsán. Igen, van létjogosultságuk a daloknak. A színpadon éppúgy, mint a filmben. Iványi több síkon futó alkotása attól még elementáris erejű marad, hogy elhangzik benne egy-egy érzelemittas vagy éppen az őrlődést, az összetöretettséget, illetve a reményt kifejező dal. Sőt, a zenei betétek csak további nyomatékot adnak annak, hogy amikor a család lakóhelye a váratlan fordulat után többé már nem Magyarország, akkor is él, lélegzik a lélek… 

img1

Saját bevallása szerint kezdetben a rendező számára is kihívást jelentett, hogy miként ábrázoljon filmes karaktereket megénekelt belső monológokon keresztül. Kétségei azonban alaptalannak bizonyultak. A mottó, amit Kiss-B. Atilla főigazgató a Szétszakítottak című produkciónak adott, az Örök hűség című történelmi színház-filmben is érzékelhető: „Szeressük vissza határainkon túl élő honfitársainkat!” Nagy bölcsességre vall Dolhai Attila hitvallása is: „Gyógyírunk és feladatunk az emlékezés. Míg emlékezünk, a békét őrizzük.”

Iványi Marcell Örök hűség című filmjének televíziós premierje a Duna Televízióban volt június 4-én, 15.35 órakor.

***

A fekete-fehér alkotás a Nemzeti Filmintézet pályázati támogatásával, a Budapesti Operettszínház és a filmgyártó Kraatsfilm produkciójában készült, a MÁV Zrt. és a MÁV Nosztalgia támogatásával. Zeneszerző Cári Tibor, operatőr Tóth Zsolt, zenei vezető Bolba Tamás, hangmérnök Péterffy Máté, vágó Lőrincz Attila, gyártásvezető Fehér Nikoletta. Jelmeztervező Berzsenyi Krisztina, vezető maszkmester Petrovics Ágnes, látványtervező Cziegler Balázs és Vati Tamás, díszletkivitelező Kicska Miklós és Vati Tamás, line-producer Pék Csaba.

Szöveg: Lőrincz Sándor

Fotó: Horváth Judit, Tóth Eszter Anna

Forrás: Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. május 22-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

 
Read 366 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés