A párizsi egyházmegye a fogyatékkal élők integrálásáért

Mgr. Michel Aupetit, Párizs érseke 2019 szeptemberében új helynökséget hozott létre annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők könnyebben bekapcsolódhassanak a plébániai életbe. A cikk alján található videó kiegészíti az olvasottakat: sokkal több beteg, fizikai korláttal küzdő keresztény van, mint gondolnánk, ellenben nem mernek a plébániai programokban részt venni, azt feltételezvén, hogy jelenlétük zavarja a többi hívőt.

La Croix  2019.12.29.  Arnaud Bevilacqua

2017 decemberében a frissen kinevezett főpásztor a La Vie című katolikus folyóiratnak adott interjúban feltárta, hogy amikor [1979 és 1990 között] általános orvosként dolgozott, a sérültekkel folytatott munka merőben megváltoztatta látásmódját: „Jóval többet tanítottak nekem az emberi mivoltról, mint bármely szakkönyv.” Párizs érsekeként ezt a tapasztalatot szerette volna egyházmegyéjével megismertetni.

A plébániai integráció elősegítése

Kezdeményezésére 2019. szeptember 1-jén új helynökség alakult, amely a fogyatékkal élők beilleszkedését hivatott segíteni a plébániai közösség tevékenységébe. A helynökség vezetője, Franck Souron atya aláhúzza, hogy „az ügy magát az Egyházat érinti, s nem csupán egy specializált egyesület felelősségvállalásáról van szó, mivel az egész egyházi közösségnek kell osztoznia a csökkent képességűek gondjai hordozásában, annak mintájára, ahogyan ez már több mint tíz éve az un. Szolidáris tél akció keretében a hajléktalanok érdekében történik.” Souron atya lelkipásztorként kapta kinevezését, s nem azért, mert a fogyatékkal élők problémáinak specialistája.

„A társadalom érzékelhetően fejlődött a korlátokkal élők nehézségei észlelésében, de az egyházban mi egy kicsit le vagyunk maradva.” – véli a helyettes munkatárs, Isabelle Dieudonné. „De végül is elmondhatjuk, hogy létezünk!” – teszi hozzá Franck atya, aki Lourdes lelkiségét szeretné felfedezni a párizsi plébániákon is. „Ott senki sem lepődik meg azon, ha valakit kerekesszékben lát. Nálunk is hétköznapinak kellene lennie e hozzáállásnak.”

Mgr Aupetit accueillichaleur dhumour parlementaires 0 729 486 1

Konkrét javaslatok

Azonban a valóság teljesen más. Sok sérült személy inkább lemond arról, hogy kopogtasson a plébánia ajtaján, attól félvén, hogy alkalmatlankodik vagy teher lesz. A helynökség első lépésként egészen konkrét ötletekkel szolgál. „Vajon a plébánosok nem tudnák-e megtenni, hogy közlik valahol, mondjuk a plébánia honlapján, hogy könnyen megközelíthető-e a templom bejárata, vagy van-e fogyatékkal élők számára fenntartott parkoló, valamint mellékhelyiség?” – jegyzi meg Isabelle Dieudonné. A helynökség munkacsoportja, amely egy hallássérült kollégát is foglalkoztat, felvette a kapcsolatot a 106 párizsi plébánia felelősével. Szeretnék őket érzékenyebbé tenni e témára. S ez csupán egy hosszú távú munka kezdete! „Nem arról van szó, hogy megítéljük őket, vagy arról, hogy újabb feladatokat rakjunk a nyakukba, hanem arról, hogy megértessük velük, a megoldás sokszor egyszerűbb, mint ahogy hisszük.” – hangsúlyozza Franck Souron.

Evangelizációs munka

A párizsi Sacré-Coeur bazilika felszentelése 100. évfordulójára készülődve, amely 2020. február 1-jén lesz, a helynökség azon dolgozik, hogy megszervezze a „fogyatékosok feljutását”.  „Létezik egyfajta értetlenség, vannak, akik azt erősítgetik, hogy ez lehetetlen.” – osztja meg a helynökség helyettes vezetője. De mindent megtesznek azért, hogy ezt a fontos egyházmegyei eseményt a korlátokkal élők ugyanúgy élhessék át, mint bárki más. „Evangelizációs munkát kell folytatnunk. Vajon hogyan tekintünk azokra a sérültekre, akik a mi egyházközségünk tagjai?” – zárja le a beszélgetést Souron atya.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Egyéb forrás: https://youtu.be/ecZHhorVk7U

 
Read 252 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés