Franciaország keresztény iskolákat támogat a Közel-Keleten

2020. január 22–23-án Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke a Szentföldre látogatott. Ezen alkalommal jelentette be, hogy alapítványt hoz létre a közel-keleti keresztény iskolák anyagi támogatására. A térségben — Törökországtól kezdve Egyiptomig — több mint 400.000 gyermek jár keresztény fenntartású tanintézményekbe. Nagyrészükben az oktatás francia nyelven folyik.

www.cath.ch  2020.01.29.  Jacques Berset

Az iskolák többsége minőségi képzést kínál. A kapuk mindenki előtt nyitottak: keresztények, muzulmánok, valamint más vallások gyermekei látogatják, lányok és fiúk, gazdagok és szegények, városiak és vidékiek – olvasható abban a hivatalos jelentésben, amelyet Charles Personnaz készített a francia államfő kérésére. A száztizenöt oldalas dokumentum kiemeli Franciaország aktivitásának megerősítését a közel-keleti örökség őrzésében, továbbá a régió keresztény közösségei által biztosított oktatási rendszer támogatását.

Magas kivándorlási ráta

Charles Personnaz, a párizsi Nemzeti Örökség Intézet igazgatója a szerzője annak az összegző beszámolónak, amely a Közel-Kelet keresztény örökségét tanulmányozta, azonkívül a terület frankofón iskoláinak helyzetét tárta fel. A katolikus Œuvre d’Orient szervezethez akkreditálva végezte megbízotti feladatait. 2018 nyarán kézhez kapott megbízólevelében Macron elnök megjegyezte, hogy „a Közel-Keletet sújtó, 2011-ben kezdődő megrázkódtatás pusztító hatással bír a térség 15 millió keresztény és 800.000 jazidi lakosára, jelenlétük meggyengült, erősen kísérti őket a kivándorlás”.  Az elnök szemében a felekezeti sokszínűség valós összekötő kapocs, amely nélkülözhetetlen egy életerős társadalomban, továbbá elengedhetetlen a társadalmi béke helyreállításához szükséges politikai dialógushoz is.

f84e0bffecfe4e6bc71d35238d4fa1 c9d23

A francia nyelv az összetartozás és az egymás iránti nyitottság eszköze

Franciaország ragaszkodik e társadalmak sokoldalúságához. A régi kapcsolat, amely a közel-keleti keresztényekhez köti „arra kötelez, hogy védjük kultúrájukat és helyüket a kortárs arab társadalmakban” – mondta az államfő. Rámutatott arra is, hogy a francia nyelv ugyanazon iskolába járó keresztény és muzulmán gyermekek között az összetartozás, az egymás iránti nyitottság előmozdítója.

A gyorssegélyen túlmenően e népeknek hosszú távon is támaszra van szükségük kétezer éves kulturális örökségük védelmére, amely az Iszlám Állam totalitárius dühének céltáblája volt. Az Œuvre d’Orient szerint „a francia kultúra a kiengesztelődés, ugyanakkor a kritikus gondolkodás hordozója; a szabadság, a testvériség, az egyenlőség, s egyszersmind egy bizonyos laicitás megtestesítője.” A szervezet örömét fejezte ki az alapítvány kapcsán.

A Szentföldön a keresztény iskolák a legjobbak között vannak

Mgr. Pascal Gollnisch, az Œuvre d’Orient főigazgatója az elnöki delegáció tagja volt. „Jelentős döntés ez akkor, amikor a francia nyelvű tanintézetek [anyagilag] meggyengültek. […] Természetesen hozzájárulnak Franciaország kisugárzásához, de ennél többről van szó. Ez a keresztény iskolahálózat mindenki javát szolgálja. A helyi közösségek mellett működik, s nem szűk értelemben vett misszió.”

A keresztény iskolák a legnevesebbek közé tartoznak. Szerzetesi intézmények vagy patriarchátusok tartják fenn őket. A francia oktatást a fiatalok, ideértve jövendő hivatásuk szempontját is, értékelik. A létesítményeket többségében muzulmán gyerekek látogatják, s hozzájárulnak a közösségek közötti megértés növekedéséhez.

4bec0709eb572cadf41eae9b7699cb 07db0

Libanon

Libanonban a katolikus iskolák hozzávetőlegesen 190.000 fiatalt fogadnak. Statisztikai nyelven kifejezve ez valamivel kevesebb, mint minden ötödik libanoni gyermeket jelenti. Ehhez kell számítani 35 protestáns, mintegy 20 ortodox, valamint 5 örmény intézményt. Pénzügyi nehézségek miatt fennáll annak veszélye, hogy számos keresztény iskola bezár, „olyan intézmények, amelyekbe a keresztény és muzulmán középosztályhoz tartozó szülők reményüket vetik”, arra számítván, hogy a gyermekek minőségi képzésben részesülnek. – húzza alá a Personnaz-jelentés. „Holott az esetek többségében annak lehetősége, hogy a gyermek megfelelő oktatást kap, az az utolsó bástya, amely gátat vet a kivándorlás kísértésének. Az emigráció minden közösséget, de leginkább a keresztényeket kínozza.” Ha az iskolák bezárnak, az emberek elmennek, s vége lesz annak a szituációnak, amikor a többvallású Libanon a pluralizmus és a demokrácia szigete a minden oldalról megrázott Közel-Keleten. Az iskolák által kultivált béke és tolerancia eszményét más váltja fel.

Fordította: Hantos-Varga Márta

A jelentés: https://oeuvre-orient.fr/wp-content/uploads/Rapport-patrimoine-et-r%c3%a9seau-%c3%a9ducatif-chr%c3%a9tien-au-Moyen-Orient-oct-2018-C.-Personnaz.pdf

Egyéb forrás: https://jerusalem.consulfrance.org/Mission-d-un-envoye-du-President-de-la-Republique-pour-les-chretiens-d-Orient

https://oeuvre-orient.fr/actualites/un-rapport-pour-soutenir-le-pluralisme-culturel-et-religieux-au-moyen-orient/

Megjegyzés: Rovatunk 2018 decemberében és 2019 májusában adott hírt arról, hogy Jeremy Hunt, az Egyesült Királyság (volt) külügyminisztere a keresztény közösségek konkrét segítése érdekében helyzetfeltáró jelentés készítésére kérte fel Philip Mounstephent, a délnyugat-angliai Truro városának anglikán püspökét. https://christianpersecutionreview.org.uk/interim-report/

 
Read 833 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés