KITEKINTŐ

A szélesebb körű tájékozódás miatt fontosnak tartjuk, hogy olyan hírek, cikkek is látókörünkbe kerüljenek, amelyek nem vagy csak részben jelentek meg a sajtóban. Minél több oldalról vizsgálunk meg egy-egy eseményt, annál jobban ismerjük meg az igazságot. Alkalmanként a jelenben zajló események megértését segítő régebbi közleményeket is közreadunk. Reményünk szerint ezzel is építhetjük Egyházunkban a dialógus és a találkozás kultúráját! Ezt szolgája a Kitekintő.

Az Egyház már sok vihart megélt

Mióta az Újszövetség beszámolt az első keresztények viszályairól, az Egyház mindig megtalálta azokat a belső erőforrásokat, amelyekkel le tudta küzdeni saját válságait. Kr.u. 50 körül élénk vita folyt Antiochiában. Vajon a pogányságból megtért híveknek az üdvösség elnyeréséhez körül kell-e metéltetniük magukat a mózesi hagyományt követve? Vagy rendelkezhetnek Jézus zsidó híveitől eltérő státusszal? A kérdés felszította a kedélyeket, és összeütközés okozott.

 

Mgr. Antoine Hérouard: A lourdes-i kegyhelynek egyre jobban meg kell felelnie spirituális küldetésének

Ferenc pápa 2019. június 6-án az észak-franciaországi Lille városának segédpüspökét, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (Comece) tagját apostoli delegátusnak nevezte ki a lourdes-i kegyhelyre. Mgr. Antoine Hérouard rövid beszélgetésben körvonalazta új megbízatását, mely előreláthatólag néhány hónapra szól.

 

 

Adam Zak: „Ki kell tágítanunk látószögünket”

A lengyel katolikus egyház 2019. március 14-én sajtókonferencia keretében tette közzé első jelentését a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekről. Rovatunk elsőként adott hírt erről az eseményről. Miután május elején egy dokumentumfilm megrázó módon mutatta be e realitást, a politika szféra sem késlekedett. A lengyel alsóház, a szejm 2019. június 13-án véglegesen megszavazta a kiskorúak elleni szexuális visszaélések büntethetőségének szigorítását.

 

 

Ferenc pápa homíliája pünkösd előestéjén: A Szentlélek megtanít a szívünkkel hallani!

Ma este, a húsvéti időszak utolsó napjának, pünkösd ünnepének előestéjén Jézus köztünk van, és fennhangon hirdeti: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám; és igyon, aki hisz énbennem! Ahogy az Írás mondja: »Bensőjéből élő víz folyamai áradnak«” (Jn 7,37–38). A Szentlélek „élő vízfolyama” ez, mely Jézus öléből, lándzsával átszúrt oldalából fakad (vö. Jn 19,36), és amely megmossa, megtermékenyíti az Egyházat, a Mária által megjelenített titokzatos jegyest, az új Évát, a kereszt lábánál.

 

 

Vatikáni dokumentum a genderről: ideológia nem, párbeszéd a kutatásról igen

A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció dokumentumot adott ki a következő címmel: „Férfinak és nőnek teremtette őket. A párbeszéd útjáért a gender-kérdésről a nevelésben”. A dikasztérium vezetői által aláírt szöveg lényege, hogy utakat keres a párbeszédre a genderről, amennyiben az előreviszi a humán tudományokat, ugyanakkor elutasítja azt, mint ideológiát.

 

 

Julián Carron: „A kereszténység nem elvek sorakoztatása, hanem a megtestesült Ige vallása”

2019. május 24-én a párizsi Collège des Bernardins kutató- és kulturális központ vendége volt Julián Carron atya, a Közösség és Felszabadulás — Comunione e Liberazione — elnöke. E katolikus mozgalom idén augusztusban immár 40. alkalommal rendezi meg a Rimini Meeting eseménysorozatot. A franciaországi kerekasztal-beszélgetés a válsággal küszködő Európában hirdetett keresztény üzenet közvetítéséről (is) szólt. A katolikus napilap, a La Croix beszélgetett az egyik előadóval.

 

 

 

Véronique Margron: Az igazságkeresés megerősíti egy közösség hitelességét

A taizéi közösség az 1950 és 1980 között történt szexuális jellegű bántalmazások feltárása és közösségi feldolgozása során, mely három tagjukra vonatkozott, meghívta a Franciaországi Szerzetesek és Szerzetesnők Konferenciája (Corref) elnökét, Véronique Margront. Az alábbi interjúban a domonkos teológusnő osztja meg gondolatait.

 

 

Igazságkeresés – Alois testvér levele Taizéből a kiskorúak bántalmazása kapcsán

Alois testvérnek, a taizéi közösség priorjának nyilatkozatát olvashatják a Taizében a múltban történt fájdalmas visszaélésekről. „Ebben az időszakban, amikor a társadalom és az Egyház igyekszik fényt deríteni a szexuális bántalmazásokra és visszaélésekre, különösképpen azokra, amelyeket kiskorúak, illetve kiszolgáltatott személyek ellen követtek el, testvéreimmel úgy döntöttünk, hogy szükséges felszólalnunk. Taizében évtizedek óta fiatalok és kevésbé fiatalok ezreit fogadjuk Európa és a világ más részeiről.

 

 

Venezuela: a püspökök sürgető felhívása

Mivel Venezuelában az állampolgárok életkörülményei egyre nehezebbek, a katolikus egyház sürgetően kéri egy humanitárius folyosó megnyitását. Egyes becslések szerint négy millió személy már elhagyta az országot. „Bennünket, püspököket a kormány gyakran azzal vádol, hogy ellenzékiek vagyunk.” – jelentette ki a Fides katolikus hírügynökség jelentése szerint 2019. május 14-én a sajtó képviselői előtt Mgr. José Luis Azuaje Ayala, a venezuelai püspöki konferencia elnöke.

 

 

Dél-szudáni politikus Ferenc pápa példátlan tettéről

Ferenc pápa Húsvét ünnepét megelőzően a Vatikánba hívta Dél-Szudán politikai és vallási vezetőit. A súlyos konfliktusokkal terhelt ország közéleti személyiségei 2019. április 10–11-én a béke előmozdítását célul kitűző lelkigyakorlaton vettek részt. A találkozás mély nyomot hagyott a résztvevőkben. A kétnapos összejövetel végén a pápa, példátlan tettként, megcsókolta az államot irányító politikusok lábát, s mindannyiukat arra bíztatta, hogy „azt keressék, ami egyesít, ugyanakkor győzzék le azt, ami megoszt”.

 

Pakisztán — Az egyház a hamis házasságkötések ellen

Az ország szegény régióiban élő keresztény családok lányaikat kínai kérőkhöz adják feleségül, akik hazájukba visszatérve „hitvesüket” prostitúciós hálózatnak közvetítik. — állítja odavalósi katolikus személyekre hivatkozva a Fides hírportál. Európában el sem tudjuk képzelni, milyen nehézségekkel küzdenek testvéreink a világ más pontján.

 

 

A vallás szerepe a társadalomban

A neves, független kutatóintézet, a Pew Research Center 2019. április 22-én tette közzé legfrissebb világméretű felmérését, amelyben néhány kérdés a vallás társadalomban betöltött szerepére vonatkozott. A kérdőíves vizsgálat egy évvel korábban, 2018 tavaszán folyt, öt kontinens 27 országra terjedt ki. A több témát érintő kutatás során 30.133 személy véleményét gyűjtötték egybe. A minta reprezentatív volt, országonként legkevesebb 1000 embert interjúvoltak meg. Ámbár az eredmények többé-kevésbé széles skálán mozognak, mindent összevetve elmondható, hogy a megkérdezettek többsége azt szeretné, ha a vallás nagyobb szerepet játszana a társadalom életében. Ez az óhaj különösképp az Egyesült Államokra jellemző. Fontos megjegyeznünk, hogy a kutatást végzők a vallási jelenségre fókuszáltak, s nem tettek különbséget a vallások között.

Ferenc pápa az újságírókhoz: alázatos, független újságírást, ami az igazságot és a jót szolgálja

Ferenc pápa 2019. május 18-án 400 újságíróval találkozott, akik a külföldi újságírókat tömörítő szervezet tagjai Olaszországban. „Az igazságosság jegyében dolgozzatok, hogy a kommunikáció valóban olyan eszköz legyen, ami épít és nem rombol, ami a találkozást és nem az összeütközést szolgálja, ami a párbeszédre és nem a monológokra ösztönöz, ami iránytadó és nem félrevezető, ami a megértést és nem a félreértést szolgálja, ami a békés együtt haladást és nem a gyűlölet magvainak elvetését segíti, ami hangot ad azoknak, akik nem tudják érvényre juttatni hangjukat és nem azok hangját erősíti fel, akik hangosabban kiabálnak.” A pápa elismeréssel szólt az újságírók munkájáról, ami hozzájárul az igazság kereséséhez, mert csak az igazság tesz szabaddá minket.

Keresztény vezetők nyilatkozata a 2019. évi európai választások kapcsán 

2019. május 14-én három keresztény felekezet felelőse közös nyilatkozatot írt alá Párizsban. Az elmúlt hetekben nem ez volt az első ilyen megnyilvánulás. Miután az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) február közepén állásfoglalást adott ki, több nemzet főpásztora tett hasonló lépést. A Kitekintő némely kezdeményezésről hírt adott, hiszen fontosnak tartjuk megérteni nyugat-európai polgártársaink szemszögét, történelmi látásmódját és tapasztalatait. Íme, a rövid kommüniké:

 

 

Ferenc pápa római egyházmegyéjéhez: Nem újrarendezés, de emberi kiáltások meghallgatása

Ferenc pápa 2019. május 9-én este találkozott a Lateráni székesegyházban római egyházmegyéje papjaival. Beszédében arra emlékeztette őket, hogy a „Szentlélek nem szereti az egyensúlyt, a rendet és a hivatkozást”. A pápa utalt „a jézusi boldogmondások Nobel-díjas kiegyensúlyozatlanságára, melynek jegyében meg kell hallgatni a város kiáltásait, alázattal és konkrétan”.

 

 

Az Egyesült Királyság által rendelt vizsgálat első eredményei a keresztényüldözésről

Az Egyesült Királyság külügyminisztere, Jeremy Hunt által megrendelt jelentés szerint, a világ egyes régióiban a keresztényüldözés mértéke közel áll a „népirtás” fogalmában leírt mértékhez. A Kitekintő 2018 Karácsonya után számolt be a brit külügyminiszter kezdeményezéséről. Hunt úr Philip Mounstephent, a délnyugat-angliai Truro városának anglikán püspökét bízta meg a vizsgálat megszervezésével. A felkérés hátterében Asia Bibi sorsának megrendítő mozzanatai is meghúzódnak, mely az idő tájt megdöbbentette a közvéleményt.

 

 

Kilenc nyugat-európai püspök az Európa-gondolatról

Az európai parlamenti választások közeledtével kilenc nyugat-európai határ menti egyházmegye főpásztora „Levél Európa keresztényeihez” címmel levelet tett közzé, amelyben meglátásaikat és aggodalmaikat osztják meg, valamint a május végi szavazáson való részvételre buzdítanak. A kilenc püspökség területe — Franciaországban: Metz, Nancy, Verdun és Troyes, Németországban: Aachen és Trier; Belgiumban Liège és Namur, továbbá Luxembourg — az európai történelmet meghatározó konfliktusok során csatatérré vált. Nem véletlen, hogy az „Euregio” néven kis csoportot alakítók 2019. április 29-én, Sziénai Szent Katalin, Európa társvédőszentje ünnepén tették közzé felhívásukat.

 

 

 

„Az algériai katolikus egyháztól sokat tanulhatnánk!”

A világegyházban május 8-a a 2018. december 8-án boldoggá avatott 19 vértanú — Pierre Claverie püspök és társai — emléknapja, akiket az 1990-es években kitört algériai polgárháború, a „sötét évtized” alatt gyilkoltak meg több ezer muzulmán állampolgárral együtt. 2018 decemberében a Kitekintő több cikkben emlékezett meg róluk. Pár hete francia szeminaristák egy csoportja Oránban és környékén töltötte a Nagyhetet. Élményeikről, a szinte teljes egészében muszlim közegben tanúsított keresztény jelenlét értelméről nemrég számoltak be.

Egészségközpont megerőszakolt jazidi asszonyok lelki gyógyulására

Az Észak-Irakban élő vallási kisebbség, a jazidiak közössége nem fogadja be az asszonyaikon az Iszlám Állam katonái által elkövetett tömeges erőszak következtében született gyermekeket. Hazem Tahsin Said, legfőbb vallási vezető, 2019 áprilisának végén újabb nyilatkozatban erősítette meg e tényt.

 

 

Kulcsár Tibor: A jólétünk a legfőbb akadálya a világ fejlődésének

Meghökkentő kijelentések tucatját hozta magával a becsületes munkával milliárdossá lett egykori sofőrrel készült, evidenciák újragondolására sarkalló interjúnk. Gégény István, a Szemlélek webes magazin főszerkesztője Kulcsár Tiborral, a Kulcs-Soft informatikai vállalat alapítójával beszélget.

 

 

A Bárka új irányt jelölt ki! – Martin Choutet tanúságtétele Jean Vanier (1928–2019) életművéről

2019. május 7-én hajnalban Párizsban elhunyt Jean Vanier, a „gyengédség óriása”, a Bárka Közösség alapítója. Martin Choutet, az „Egyesület a Barátságért” kezdeményezés vezetője, mely fedél nélkülieket és az életüket velük „lakótársként” bérleményekben egy időre megosztó fiatal önkénteseket fog össze, személyes élményeit eleveníti fel.

 

 

A katolikus egyház a világban 2010 és 2017 között: fejlődés ellentétes mozgásokkal

Az Osservatore Romano 2019. április 25-én összefoglaló cikket közölt, mely a világegyház statisztikai adatait, valamint a kirajzolódó tendenciákat ismertette. Az elemzés a 2010 és 2017 közötti időszakra vonatkozik. A katolikusok száma összességében növekedett, ugyanakkor a szerzetesek száma Európában és Amerikában erős csökkenést mutat. A szeminaristáké úgyszintén hanyatlik. Az Egyházban tapasztalt dinamikát szemlélve a mutatók azt jelzik, hogy Európa súlya egyre csökken, míg Afrika és Ázsia szerepe egyre növekedik.

 

 

A katolikus antropológia alapjai

A Francia Püspöki Konferencia (CEF) Állandó Bizottsága 2019. április 23-án „Mi az ember, hogy törődsz vele? A katolikus antropológia elemei” címmel kiadványt jelentetett meg. A rövid szöveg módszeres magyarázat: a katolikus hagyomány fényénél olyan alapvető fogalmakat fejteget, mint a „szabadság”, az „igazság”, a „test”, a „család”, a „lelkiismeret” és a „rossz”. A kötet előszavát Mgr. Michel Aupetit, Párizs érseke, utószavát Mgr. Jean-Pierre Batut, Blois főpásztora írta.

Ferenc pápa és XVI. Benedek emeritus pápa 

A Kitekintő nemrég megjelentette Marie-Jo Thiel véleményét XVI. Benedek emeritus pápa levele kapcsán, amelyben a szakértő a többoldalú megközelítés hiányát tette szóvá a kiskorúak ellen elkövetett visszaélések elemzésében. Anita Bourdin 2000 óta tudósít a Vatikánból. Az alábbi írás — mely Ferenc pápa XVI. Benedeknél tett látogatásából indul ki — emlékeztet az emeritus pápa korábbi tevékenységére, emberi és egyházfői karakterére. Számunkra mindkét híradás tanulságos, hisz felvillantja, hogy ugyanazt a helyzetet, az Egyházon belüli válsághelyzeteket, feladatkörük és személyes hangsúlyaik miatt mennyire másképp értékelik elkötelezett, hívő személyek.

 

A válságnak nem csupán egyetlen oka van

A szexuális visszaélések ügye túlmutat önmagán. Mivel az ember családban, társadalomban — s amennyiben hívő, egyháza közösségében — él, a válság számos más kérdést is felvet. A szembenézés küzdelmes, fájdalmas folyamat. A válasz- és igazságkeresés során a vélemények ütközhetnek, azonban minden igaz szándékkal tett megjegyzés előre visz. Marie-Jo Thiel orvos, teológus, a strasbourgi egyetem teológiai karán etikát tanít. 2019 elején jelent meg 714 oldalas, vaskos könyve, mely az egyházban előforduló visszaélések analízisét kívánja adni.

 

 

Srí Lanka — „Nem értjük, miért váltunk mi, keresztények, merényletek célpontjaivá.”

Az Indiától délkeletre fekvő 22 millió fős Srí Lanka lakosságának 74%-a szingaléz, 18%-a tamil nemzetiségű.  Európában is tartózkodnak, dolgoznak a szigetországból érkezett emberek. Az alábbi két híradás Franciaországban letelepedett katolikus szingalézek, illetve Svájcban élő katolikus tamilok reakciójáról szól.

 

 

A Svájcban élő tamil katolikusok imája a Srí Lanka-i merényletben elhunytakért

2019. április 24-én a Svájcban élő tamil nemzetiségű katolikusok fatimai zarándoklatuk során tisztelettel adóztak a húsvéti Srí Lanka-i robbantások áldozatainak emléke előtt. Az Iszlám Állam által felvállalt cselekmény az utolsó adatok alapján 360 emberéletet követelt, közülük mintegy 150 katolikus. Srí Lanka lakosságának több mint 70%-a buddhista, a hindu közösség 13%-ot tesz ki. A muzulmánok aránya 10%, a keresztények a népesség 7,4%-át adják. A Zürichben székelő svájci katolikus tamil misszió 220 Srí Lankából vagy Indiából érkezett családot fog össze.

 

Nicaragua — Ferenc pápa a Vatikánba hívta a főváros segédpüspökét

Nicaraguában 2018 április közepén kezdődtek heves zavargások, melyek számos halálos áldozattal jártak. Tavaly júliusban Waldemar Stanislaw Sommertag érsek, apostoli nuncius, Ferenc pápa nevében felhívást intézett az erőszak felszámolására. Az ellenzék a demokrácia visszaállítását és Daniel Ortega elnök lemondását követeli. Az egykori gerillavezér 1979 és 1990 között volt az ország elnöke, majd 2007-ben újra hatalomra került. A katolikus egyház a párbeszéd előmozdítás érdekében közvetítőként lépett fel a felek között, ezért maga is támadások célpontjává vált.

 

 

 

Azóta is folytatódik – 5 évvel Frans van der Lugt SJ meggyilkolása után is

 

1959 óta először építettek új templomot Kubában

1959, vagyis a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme óta, először építhetett a katolikus egyház új istentiszteleti helyet. A Jézus Szent Szíve templomot 2019. január 26-án adták át rendeltetésének a sziget nyugati részén található Pinal del Rio tartomány egyik városában.

 

 

 

 

A kihívásokra adott válaszokat az egész Egyháznak, s nem csupán a Vatikánnak kell megtalálnia. Beszélgetés Reinhard Marx bíborossal.

A francia, a svájci és a német püspöki karok konferenciái által szervezett 2 napos összejövetelen, mely 2019. március 25–26-án „Európa közös java” témáját vitatta meg, Reinhard Marx bíboros, müncheni érsek is jelen volt. Párizsi tartózkodása alatt a pápa munkáját segítő, jelenleg átalakuló „C9 tanács” közismert tagja meglátogatta a La Croix katolikus napilap szerkesztőségét is. Az alábbi interjú ekkor készült vele.

 

 

Európa jövője és a közjó

Németország, Franciaország és Svájc püspöki konferenciáinak elnökei évente egyszer kötetlen beszélgetés keretében cserélnek véleményt. 2015 óta azonban minden második évben olyan hivatalos találkozót is szerveznek, mely egy aktuális, mindhárom országot érintő témát jár körül. Az első konferencia Rómában zajlott, s a család kérdéskörével foglalkozott. 2017-ben, a második találkozó alkalmával, a migráció kérdése foglalkoztatta a Berlinben összeülő résztvevőket.

 

 

 

Nem hiábavaló az a vita, mely nem vezet konszenzushoz! – Beszélgetés Marion Muller-Colard protestáns teológusnővel

Franciaországban napirendre került az érvényben lévő bioetikai törvény módosítása. A tavalyi év (2018) széleskörű nemzeti konzultáció jegyében telt, melynek részeként a katolikus egyház képviselői – egyházi vezetők, szakértők, csoportok – is kifejtették álláspontjukat.

 

 

 

A lengyel katolikus egyház nyilatkozata a visszaélések kérdésében

A lengyel katolikus egyház 2019. március 14-én sajtókonferencia keretében tette közzé első átfogó jelentését a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekről. A statisztika alapján 1990-től napjainkig – az elmúlt 28 évben – 382 pap és szerzetes 625 fiatalt bántalmazott, akik közül 345 tizenöt év alatti gyermek. „Tudjuk, hogy ez csupán a jéghegy csúcsa.” – jelentette ki Adam Zak jezsuita atya, a püspöki konferencia által megbízott, gyermekvédelemmel foglalkozó csoport koordinátora.

 

„Nem kell félni a krízistől!” – beszélgetés Timothy Radcliffe domonkos szerzetessel

Timothy Radcliffe, a domonkos rend hajdani általános elöljárója, a kanadai Centre Le Montmartre, valamint a Domonkos Pasztorális Intézet meghívására 2019. február 18–21. között „Hogyan reménykedjünk ma?” címmel tartott előadást Québecben és Montréalban. Az időeltolódás ellenére kedves mosollyal fogadott széles, fehér habitusában, s derűsen emlékezett vissza 2008-ban zajló kanadai útjára.

 

 

Minden negyedik svájci vallás nélküli

Egyre kevesebb svájci tartozik valamely valláshoz – derül ki a svájci statisztikai hivatal (OFS) legfrissebb, 2019. január 29-i jelentéséből. Az 1980-as évekig a lakosság több mint 90 százaléka valamelyik tradicionális felekezet tagja volt: katolikus vagy protestáns. Ez a szám 60 százalékra esett vissza.

 

 

A spirituális abúzus okozta szenvedés egyike az ateizmus legfontosabb okainak

Mark Benedict Coleridge bíboros, az ausztráliai püspöki konferencia elnöke a Vatikánban 2019. február 24-én erőteljes homíliában hívta fel a figyelmet egy paradoxonra. Míg az Egyház a kiskorúak sérelmére elkövetett tettek eltussolása során elsődlegesen jó hírnevének védelmére törekedett, ezzel egyidejűleg ’saját maga legádázabb ellenségévé vált’, mivel bizalom és hitelvesztés kíséri evangelizációs munkáját.

 

 

A félelem és szégyen ereje

A minap nyert Berlinben Ezüst Medve díjat a „Hála Istennek!” című alkotás, mely dokumentumfilm precizitásával mutat be egy konkrét, évtizedekig tartó eseménysort. Franciaország egyik egyházmegyéjében, s ki kell mondanunk, hogy több helyen történt hasonló, egy elismert pap több mint hetven gyermek ellen követett el visszaélést.

 

 

 

A pásztor feladata, hogy gyógyítsa a bárányok sebeit – Tagle bíboros előadása

Csütörtök óta tart a Vatikánban a püspökök négynapos tanácskozása a kiskorúak védelméről az Egyházban. Plenáris előadások és kiscsoportos összejövetelek váltják egymást. Február 21-én délelőtt hangzott el Luis Antonio G. Tagle fülöp-szigeteki bíboros előadása, mely a püspökök felelősségéről, a feltámadás hitének  megvallása és az emberek sebeivel való érintkezés közötti kapcsolatról szólt. Tagle bíboros magyarra fordított előadását teljes terjedelmében közöljük.

 

 

A kiskorúak védelme – 21 reflexióra bocsátott irányelv

Huszonegy megfontolásra érdemes pontot nyújtott át Ferenc pápa 2019. február 21-én reggel, a kiskorúak védelméről szóló, február 21. és 24. között zajló tanácskozás kezdetén a 190 résztvevőnek. A sajtó munkatársai a pápai beszéd szövegével párhuzamosan megkapták a közös munkát és reflexiót segítő irányelveket.

 

 

 

Gondolatok a bűn fogalmának változásáról – Jean Rouet atya, Bordeaux egyházmegye (Franciaország) általános helynökének nyílt levele

A bűn kapcsolati és nem fogalmi kategória. Előidézője a kapcsolatokban történő szakadásnak és erőszaknak, egészen a halálig, Krisztus haláláig menően. A bűn moralizáló ellaposodása súlytalan vétekhez, súlytalan megbocsátáshoz, súlytalan penitenciához, súlytalan következményekhez vezetett. Csak arra gondolunk, hogy lelkiismeretünket tisztára mossuk, s elfeledkezünk cselekedetünk másokban okozott romboló hatásáról. 

A francia püspökök új kormányzati módról gondolkodnak

Ferenc pápa beszédeiben egyházkormányzati elvként visszatérően előtérbe kerül a szinodalitás. A francia püspöki konferencia e fogalom elmélyítése céljából pár hete harminc olyan hozzáértőt hívott eszmecserére, akik szeretnék előmozdítani a katolikus egyházban a társ-felelősség gyakorlatát.

 

 

 

„A pápa jövetele arra ösztönöz, hogy azt keressük, ami összeköt bennünket.” — interjú Noura Al Kaabi kulturális miniszterrel

Noura Al Kaabi miniszter asszony 2107 októbere óta felelős a kultúráért és az ismeretek fejlesztéséért az Egyesült Arab Emirátusok jelenlegi kormányában (Minister for Culture and Knowledge Development). Az alábbi rövid beszélgetés számunkra is érdekes szempontokat adhat.

 

 

 

A történelmi egyházakat érintő problémákat vizsgálták Latin Amerikában

Kitekintő rovatunkban olvashat arról az Európát is érintő problémáról, mely szerint a hívek elhagyják a történelmi egyházakat, s más egyházakhoz kapcsolódnak. Az alábbiakban különféle táblázatokon vizsgálják a jelenséget, illetve annak lehetséges okait Latin Amerika lakosságán.

 

Ferenc pápa bevándorlókból álló katolikus közösséggel találkozik az Egyesült Arab Emírségekben

2019. február 3 és 5. között Ferenc pápa Abu Dzabiban olyan kisebbségi helyzetben lévő, de jelentős létszámú katolikus közösséggel találkozik, amely gazdasági bevándorlókból áll. Az Egyesült Arab Emirátus 9 millió lakosának valamivel kevesebb, mint 10 százaléka keresztény. Hozzávetőlegesen 900.000 személyről van szó, akiknek 70 százaléka katolikus. Arányai miatt a többi felekezet közül a kopt ortodox, az etióp ortodox és a szír-malankár ortodox egyház emelkedik ki, de találunk anglikán és protestáns közösségeket is.

 

Panama – az evangelikál egyház tagjait megosztja Ferenc pápa érkezése

Latin-Amerikában 425 millió (2015) katolikus él. Míg az 1960-as években a kontinens lakosságának 90 százaléka vallotta magát az Egyházhoz tartozónak, az utóbbi 50 évben ez az arány folyamatosan csökkent, mára 70 százalék alá esett vissza. Ezzel szemben egyre látványosabb a protestáns evangelikál közösség megerősödése, mely e földrészen markáns karizmatikus arculatot öltött. Panamában a lakosság 15 százalékát tudták megszólítani.

Panama – az ország másik arca 

A 2018. január 22 és 27. között zajló 34. Ifjúsági Világtalálkozó lehetőség arra, hogy az eseményt rendező ország kevésbé ismert, rejtett arcát is megismerjük.

 

 

 

A kommunikáció kockázat – Isabelle de Gaulmyn a média és az egyház viszonyáról.

Isabelle de Gaulmyn, a La Croix újságírója a média és az egyház viszonyáról beszélt Lyonban. Előadásában az ismeretközlés nehézségeiről szólt, miközben hangsúlyozta: a kommunikáció kockázat. Van, aki hallani akar, van, aki öntudatlanul értelmez félre, vagyis kihallani vél valamit, s van, aki tudatosan belelát a szövegbe olyat is, ami nem is szerepel benne. Az előadásáról készített vázlat a FOLYTATÁS gombra kattintva olvasható.

Kréta – a katolikus egyház robbanásszerű növekedése

Kréta szigete Görögországhoz tartozik, a helyi görögkeleti egyház azonban a konstantinápolyi ökumenikus patriarchatus fennhatósága alatt áll. A krétai katolikus egyháznak el kellett volna tűnnie a vallási térképről, hiszen 1974-ben alig több mint száz hívőt lehetett számlálni. Ma ötezernél többen járnak liturgiára, a közösség tagjai pedig huszonnyolc nemzetből tevődnek össze. Ez az elképesztő fellendülés nagyszerű lehetőség, ugyanakkor kihívás is.

 

José Amaro atya: „Az a bűnöm, hogy nem hallgattam az igazságtalanságok láttán”

2019. január elsejével letette hivatali esküjét Jair Bolsonaro, Brazília új elnöke. A beiktatással kapcsolatban a brazil püspöki kar véleménye is olvasható bejegyzésünkben.

 

 

 

 Tíz szempont a klerikalizmus legyőzéséhez

A Chilében, Ausztráliában, valamint számos más helyen, így az Amerikai Egyesült Államok egyházában elkövetett súlyos visszaélések arra késztették Ferenc pápát, hogy 2018. augusztus 20-án egy különlegesen szimbólumértékű gesztust tegyen: levélben fordult a világ katolikusainak összességéhez, mintegy 1,3 milliárd személyhez.

Ferenc pápa Isten népéről, illetve a klerikalizmus jelenségéről

Jóllehet fontos és szükséges minden megtérési folyamatban a történtek tudatosítása, ez önmagában nem elegendő. Ma arra kaptunk felszólítást, hogy mint Isten népe vállaljuk magunkra a testben és lélekben megsérült testvéreink fájdalmát. Ha a múltban a mulasztás válhatott válaszadási formává, ma azt akarjuk, hogy a szolidaritás váljon – a szó legnagyobb követelményeket támasztó és legmélyebb értelmében – a mai és jövőbeli történelmünk alakítási módjává, olyan közegben, amelyben a konfliktusok, a feszültségek és főleg a bármilyen visszaélést elszenvedő áldozatok kinyújtott kézre találnak, mely védelmezi és megszabadítja őket fájdalmuktól. [Vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 228.] Ez a szolidaritás megkívánja tőlünk, hogy felemeljük szavunkat minden ellen, ami veszélyeztethetné bárki személyének épségét.

Az Egyház megtisztulva fog kikerülni a megpróbáltatásokból! – Ferenc pápa egyik legerősebb beszéde

December 21-én délelőtt a Szentatya a Római Kúria bíborosait és hivatalvezetőit fogadta az Apostoli Palota Kelemen termében a hagyományos karácsonyi köszöntés alkalmából. A Szentatya beszédében elmondta, nagy csapást jelentenek a klérus egyes tagjai által elkövetett visszaélések és hűtlenségek, de hinnünk kell, hogy Isten megtisztítja és átvezeti minden megpróbáltatáson az Egyházat. Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Az Egyesült Királyság kormánya tenni kíván az üldözött keresztényekért

Jeremy Hunt brit külügyminiszter 2018 júliusa óta látja el hivatalát. A tárca 2018. december 26-i közlése szerint a miniszter „független vizsgálatot” rendelt el a Közel-Keleten, Afrikában, valamint Ázsiában tapasztalható keresztényüldözés tárgyában, mivel azt szeretné, hogy „az Egyesült Királyság által az üldözést szenvedő keresztényeknek biztosított kormánytámogatás a megpróbáltatások mértékével legyen arányos”. A vizsgálat felelőse Philip Mounstephen, a délnyugat-angliai Truro városának anglikán püspöke, aki az elemző munka végeztével olyan „gyakorlati intézkedésekre tesz majd javaslatot, melyek az üldözött keresztények minél hatékonyabb megsegítését szolgálják”.

Mgr. Ravel: Különbségeink szétválasztanak, de jóakaratunk egyesít bennünket

Elzász „fővárosában”, Strasbourg szívében, a katedrális lábainál rendezik meg évről évre Európa egyik legrégebbi karácsonyi vásárát, mely mindenfelől tömegeket vonz. 2018. december 11-én egy merénylő támadása ez ideig 5 ember halálát okozta, s mintegy tucatnyi sebesült került kórházba. Két nappal később Mgr. Luc Ravel, Strasbourg püspöke 1600 személy – az önkormányzat felelősei, képviselők, keresztény felekezetek és más vallások vezetői és hívei – előtt a székesegyházban rendezett imaalkalmon mondott homíliát. Ennek egy részletét közöljük. A beszéd utalt a támadással majdnem egybeeső eseményre: a város közelében lévő zsidó temető sírjaira horogkereszteket és más feliratokat festettek.

Mgr. Jacques Noyer: Ebben az évben nem ünneplünk Karácsonyt!

Amiens emeritus püspöke szolgálata során mindig kulcsfontosságúnak tartotta a szegények támogatását, az igazságosság erényének gyakorlását, az egyház tanításának gyakorlattá váltását. A napjainkban nagy erővel felszínre törő szociális problémák kezelése láttán írta meg gondolatait, melyeket nem csupán honfitársai szívlelhetnek meg. A társadalmi elégedetlenség, a középrétegek lecsúszása Európa sok országában észlelhető. A „sárga mellényesek” mozgalma kapcsán az idős főpásztort a megosztásra, a szolidaritásra való képesség elvesztése foglalkoztatja, amely immár minden társadalmi réteg jellemzője. Úgy látja, a közösségvállalást elutasítja az a dúsgazdag, aki tényleges jövedelmét nem vallja be, vagyonát kimenekíti, de az a szegény is, aki a nálánál szerencsétlenebbtől elfordítja fejét.

Három tanúságtétel a 19 algériai vértanú boldoggá avatása után

Nem csupán a helyszín, a napjainkban szinte teljes egészében szunnita muzulmán (99 %) Algéria miatt volt különleges esemény a 2018. december 8-án történt boldoggá avatás, hanem azért is, mert a katolikus szentmisét megelőzően Oran város mecsetjében szintén megemlékeztek az 1990-es években kitört polgárháború keresztény vértanúiról. Az érkező hozzátartozók egy-egy szál rózsát kaptak, majd pár órával később Mgr. Paul Desfarges, Algír érseke a szertartás bevezető részében tett említést arról, hogy a szélsőséges csoportok száznál több imámot végeztek ki, mivel e vallási vezetők „nem akarták Isten nevét az erőszakkal társítani”. Alább az egyik boldog családtagjának, egy muzulmán nőnek és egy trappista szerzetesnek a tanúságtételét olvashatjuk.

 

Mindannyian felelősek vagyunk a párbeszédért 

Franciaország kritikus időszakot él át. A pártoktól és szakszervezetektől függetlenül született „sárga mellényesek” mozgalma a kormány gazdasági és szociális reformjai ellen lép fel. A kialakult válságot súlyosbítja, hogy a megmozdulásokban heterogén csoportok vesznek részt, melyeknek nincs átlátható követeléslistájuk. Mivel a békés tüntetőkhöz törő-zúzó rendbontók is csatlakoztak, a párizsi érsek, valamint Mgr. Georges Pontier, a francia püspöki konferencia elnöke kiegyensúlyozott nyilatkozatban, világosan fogalmazva állt ki a párbeszéd, a közjó és a társadalmi béke ügye mellett.

„Néhány hét óta országunkat jelentős demonstrációk rázzák meg. Az utcára vonulók nehézségeiket és félelmeiket ezen keresztül fejezik ki. A mély változások, melyek társadalmunkat jellemzik, valamint a rosszul értett politikai döntések tovább erősítik a kirekesztettség érzését. A válság nyilvánvalóvá teszi a meghallgatás és a dialógus elégtelenségét, a sok állampolgárt érintő társadalmon belüli szakadást, az értetlenséget, az állami intézményektől való távolságtartást és a közvetítő szervezetekbe vetett bizalomvesztést.”

 

A testvériség sürgető igénye

A jelen események az állampolgárok jelentős részének komoly szenvedését tükrözik, mely, amikor úgy tűnik, hogy nem talál megértésre, haragba csap át, s a pökhendiségnek vélt magatartás miatt frusztrációt okoz. Mint Párizs érseke megértem mindazok nehézségeit, akik békés módon tüntetnek, s méltó életszínvonalért harcolnak, azonban szóvá kívánom tenni azok botrányos erőszaktetteit is, akik mindezt kihasználva városunkban garázdálkodnak. Üdvözlöm a rendőrség és a csendőrség bátorságát, s társulok a krízisre választ kereső kormányhatalom hordozóinak gondjaihoz.

Az egyház a “szegények és hang nélküliek” oldalán áll.

19 vértanúságot szenvedett szerzetest és szerzetesnőt avatnak boldoggá 2018. december 8-án. Mindannyian az 1990-es évek elején kitört algériai polgárháború áldozatai voltak. Mindvégig kitartottak küldetésük teljesítésében, ami adott esetben sorsközösség vállalását is jelentette egy néppel. Közéjük tartozik Pierre Claverie, Orán püspöke, valamint a hét tibhirine-i francia trappista, akiknek története az Emberek és istenek című film által vált ismertté. Az esemény alkalmat ad arra is, hogy felidézzük az egyház tanítását az Isten szeretetéért vállalt halállal kapcsolatban.

 

 

Ki az ördög? – Ima Szent Mihály arkangyalhoz

Ferenc pápa kérésére forduljunk Máriához és Szent Mihály főangyalhoz imáinkkal: segítsenek, hogy ne legyünk cinkosai az emberi természet ellenségének, oltalmazzák az Egyházat az ellenség csapdáitól:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.”