2019. július 23-án a Brazília északi részén fekvő, s Francia Guyanával határos Amapá állam egyik rezervátumában késszúrások végeztek a Wajâpi indián törzs 70 éves vezetőjével. Az indiánok azokat az aranymosókat gyanúsítják a tett elkövetésével, akik elözönlötték ásványkincsekben gazdag területüket. A gyilkosságot július 29-én Michelle Bachelet az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélte, amikor kijelentette, hogy „nyugtalanító tünet, s egyre komolyabb probléma Brazíliában a bányászok, a favágók és az állattenyésztők indián földeket érintő jogsértése”. Bachelet asszony arra kérte a brazil kormányt, hogy „határozott fellépéssel állítsa meg” az autochton népek földjére történő behatolást.

La Croix  2019.07.30.  Claire Lesegretain 

A brazíliai püspökök szintén aggodalmukat fejezték ki, hiszen a gyilkosság annak az öko-szociális válságnak a jele, amely Amazónia indián lakosságára nézve végzetes hatású. Július 29-én a Brazíliai Püspöki Konferencia (CNBB) rövid közleményben arra ösztönözte a bánya-, az erdőkitermelő- és élelmiszeripari társaságokat, hogy „gondolják át a fejlődéssel, a növekedéssel és fejlesztéssel kapcsolatos koncepciójukat”. „A gazdagság iránti mértéktelen vágyból született meg az autochton földek árucikké válásának gondolata.” – olvashatjuk Walmor Oliveira de Azevedo, Belo Horizonte érseke, a CNBB elnöke és egész vezetősége által aláírt deklarációban.

A főpásztorok az Amazóniában tapasztalható feszültségek növekedése láttán már májusban — a brazil püspöki kar 57. általános gyűlése során — hangot adtak nyugtalanságuknak. „Felelősök vagyunk egymásért” – írták, majd emlékeztettek arra, hogy az 1988. évi alkotmányban a bennszülött népek jogainak biztosítása is szerepel. „A politikai és a gazdasági hatalom nem lépheti át e szabályokat anélkül, hogy meg ne sértené az alkotmányt.”

Mióta Jair Bolsonaro 2019. január 1-jén a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke lett, a Nemzeti Indián Alapítvány (FUNAI), mely kormányügynökségként a bennszülött népekre vonatkozó szakpolitikák kidolgozását végzi, valamint az amazóniai indiánok védelmére létrehozott civil szervezetek egy része az erdőirtás és erdőkitermelés fokozódására figyelmezteti a nemzetközi közvéleményt. A választási kampány alatt Bolsonaro a „Föld tüdejét” oltalmazó törvényekről úgy vélekedett, hogy azok gátat jelentenek az ország gazdasági fejlődése számára, s ígéretet tett azok megváltoztatására, egyúttal arra is, hogy a fölművelés és az ipari termelés javára csökkenteni fogja az indiánoknak kijelölt zóna területét. Az utóbbi hat hónapban ténylegesen 39 %-al növekedett az erdőirtás mértéke.

A brazil elnök július 19-én az INPE (Instituto Nacional de Pesquisas Espaciais) űrkutatással foglalkozó intézetet azzal vádolta, hogy túlzó adatokat közöl az erdőkitermelésről, s a sajtónak hamis információkat szolgáltat. Pár nappal később, július 27-én, miközben megerősítést nyert a Wajâpi törzsfőnök halála, Jair Bolsonaro közvetve fenyegető megjegyzéseket tett egy a venezuelai határ közelében lévő másik indián rezervátum, Yanomami kapcsán. „Dúsgazdag terület” – mondta, melyet illő kiaknázni. „Kapcsolatokat keresek a fejlett országokkal, azért, hogy partnerség keretében tárjuk fel e térséget.”

Fordította: Hantos-Varga Márta