2019. május 30-án, csütörtökön 18 órakor a Marcali Plébánia és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja meghívására dr. Gárdonyi Máté balatonkiliti plébános, teológiai tanár tartott előadást „A Kaposvári Egyházmegyei zsinat” címmel az X-ház nagytermében.

A zsinat aktualitását adja, hogy Varga László megyéspüspök az elmúlt évben a Kaposvári Egyházmegye megalapításának 25. évfordulója alkalmából hirdette meg az Egyházmegyei Zsinatot, melynek célja vonzóvá tenni a Katolikus Egyházat. Szent VI. Pál pápa szerint az egyház az evangelizációért van, ez pedig csak azáltal valósulhat meg, ha sorsközösséget vállal azokkal, akikhez a küldetés szól. Ezért lett a zsinat mottója és logója: közösségben, vonzásban, egységben.

A zsinati bizottságok által előterjesztett témákban munkadokumentumok is készültek, melyek már az egyházmegye honlapján is hozzáférhetők. A zsinati szekciók az alábbi témaköröket foglalják magukba: Papi élet és szolgálat, Plébániák és szakpasztorációk, Ifjúságpasztoráció, Egyházi szeretetszolgálat, Evangelizáció, Családpasztoráció, Egyház tanító tevékenysége, Egyház megszentelő tevékenysége, Együttműködés a megszentelt élet intézményeivel, Egyházmegyei szervezet; Anyagi javak.

A cél az, hogy papság olyan dialógust folytasson együttműködve a világi hívekkel, ahol mindenki szabadon és őszintén kifejtheti véleményét, ezáltal nem elméletben, hanem a mindennapi gyakorlatban újulhat meg az egyházmegye.

Éppen ezért került sor a Somogyvári Esperesi Kerületben dr. Gárdonyi Máté előadására, aki a „Plébániák és szakpasztorációk” szekció elnöke, s a „Plébániai lelkipásztorkodás, sajátos ellátást igénylő csoportok pasztorációja” címmel már egy tanulmányt is közzé tett a témában.

Erre az alkalomra az X-házba nemcsak a KÉSZ csoport tagjai és a marcali hívek, hanem a kerületből több plébános atya és velük együtt az egyházközségeik képviselői is eljöttek, akiket Kiss Iván c. prépost, esperes-plébános köszöntött.

Gárdonyi Máté vetített képes előadásában először a zsinat szó jelentéséről, fajtáiról, egyháztörténelmi eredetéről beszélt a zsúfolásig megtöltött teremben a megjelenteknek. Az egyetemes zsinat a világegyház püspökeinek gyűlése, melyen a püspökök testülete az egész egyházra szóló legfőbb és teljes hatalmat ünnepélyes módon gyakorolja. A pápa joga az egyetemes zsinat összehívása, felfüggesztése, áthelyezése, feloszlatása, a rajta való elnöklés (személyesen vagy megbízott útján), az ügyrend megszabása és a határozatok jóváhagyásában való részvétel, továbbá a határozatok megerősítése és kihirdetésük elrendelése.

Az egyetemes zsinaton döntési szavazati joggal részt venni a hatályos egyházjog szerint mindazon, de csak azon püspökök joga és kötelessége, akik a püspökök testületének tagjai. A legfőbb egyházi hatóság meghívhat másokat is, akik nem püspökök. Szerepüket az egyetemes zsinaton ugyanez a hatóság határozza meg.

Egyes vidékek püspökei kezdettől fogva tartottak tanácskozásokat, s ennek mintájára hívta össze Nagy Konstantin császár a pápával egyetértésben 325-ben az 1. nagy egyetemes zsinatot Niceába. A protestantizmus terjedése miatt ült össze 1545-ben a tridenti zsinat, melyet mindvégig pápai legátusok vezettek. Jelen voltak a katolikus uralkodók megbízottai is, de a zsinat kinyilvánította, hogy munkáját a hittételek és az egyházi törvények területére korlátozza, s így a politikai hatalmat távol tartotta határozataitól. Az I. Vatikáni Zsinatra az állami képviselőket már meg sem hívták, mivel a szekularizált állam eszméje általános lett. A konstantinápolyi ortodox pátriárkát meghívták, de az ökumené kérdése még akkor nem vetődött föl. A legnagyobb és máig maghatározó a II. Vatikáni Zsinat volt 3000 résztvevővel, ahol megfigyelőként már a keleti és protestáns egyházak képviselői is jelen voltak.

Ezután Gárdonyi Máté beszélt még a Veszprémi Egyházmegyében tartott zsinatokról is, majd végül rátért az 1993-ban, Szent II. János Pál pápa által létrehozott Kaposvári Egyházmegye eddigi zsinati történetére is.

Az előadás végén hozzászólások és kérdések is elhangzottak a témát és a hitoktatást illetően, melyre a teológiai tanár mellett Kiss Iván c. prépost, esperes-plébános, mint az egyházmegye hitoktatási referense is választ adott.

Iván atya záró gondolatként fogalmazta meg, hogy jó lenne, ha ebbe a munkába a papság, illetve a hívek is bekapcsolódnának és várják a további hozzászólásokat, véleményeket, javaslatokat ezekhez a zsinati dokumentumokhoz. Megköszönte mindenkinek a jelenlétet és azt, hogy bekapcsolódtak a „zsinatolásba”!

Írta és fotók: Kiss Kálmán