Március 22-én nagyböjti lelkigyakorlatot tartottak a zalaszabari Sík Sándor Katolikus Általános Iskolában. A délelőtt folyamán a gyermekek játékos feladatok kapcsán mélyíthették el Szent Józseffel kapcsolatos ismereteiket, illetve beszélgethettek a megbocsátásról, gyakorolva a bűnbánat szentségét.

A lelkigyakorlaton részt vett Varga László megyéspüspök, aki a tanári kart és a technikai dolgozókat hívta beszélgetésre, majd szentmisét mutatott be a Szűz Mária Neve templomban.

A főpásztor prédikációjában a diákokhoz szólt:

„Volt már, hogy álmodtatok? Kaptatok üzenetet álmotokban? Vannak emberek, akik azt mondják, hogy Isten elfelejtett nyelve az álom. A Jóisten annyira szeret bennünket, hogy még éjszaka is segít nekünk azzal, hogy jó álmokat küld. Érdemes odafigyelni az álmaitokra, s ha nem értitek, vajon mit jelenthet az álmod, akkor kérdezzetek meg valakit, aki ehhez ért és tud segíteni.

 

Az olvasmányban egy álomlátóról hallottunk. Úgy tudom, hogy a mai lelkinap témája is József volt, az álomlátó. A testvérei rendkívül féltékenyek voltak rá, akit az édesapja nagyon szeretett, jobban, mint a többieket. Józsefre nem csak ezért voltak féltékenyek testvérei, hanem azért is, mert álmai voltak. Amikor megakarják ölni, – de végül nem ölik meg, hanem bedobják a ciszternába – akkor a testvérei kimondanak egy mondatot, ami számomra nagyon fontos: »hadd lássuk, mennyit érnek az álmai!«.

József azután a fáraó udvarába kerül. Nem csak álomlátó, hanem álomfejtő is, értelmezni tudja az álmokat. Megfejti a fáraó álmát, s ezért nagy tisztségbe kerül az udvarban, ő lesz a második ember a birodalomban.

 

Bízom benne, hogy nem csak olyan álmaitok vannak, amelyeket éjszaka álmodtok, s amelyeken keresztül a Jóisten tud üzenni az életetekre, hanem hogy mindenkinek van egy nagy álma a saját életéről.

Mivé szeretnék válni? Mi szeretnék lenni? Akinek nincs álma arról, hogy mi szeretne lenni, az csak éldegél egyik napról a másikra. Vannak olyanok, akik már gyermekkorukban is tudják, hogy mi az életük nagy álma, hogy mivé szeretnének válni. Ezekért az álmokért mindegyikőnknek áldozatot kell hozni. Ha szeretnéd, hogy megvalósuljon az, amiről álmodsz, akkor meg kell tanulni azért az álomért áldozatot hozni, ha kell, szenvedni. József sokat szenvedett az álmaiért, s azok megvalósultak. Isten terve valósult meg az életében. Ha a saját életedről, utadról van egy álmod, egy terved, akkor kérd a Jóistent, hogy áldja meg, vagy mutassa meg, hogy mi a te életed igazi álma. Ne hátrálj meg, hozz áldozatot! Nem lesz könnyű, de azok, akik áldozatot vállalnak az álmukért, a vágyaikért, a terveikért, azoknak Isten beteljesíti, és boldoggá válnak még akkor is, ha sok áldozatot és szenvedést kellett hozniuk. Lássuk, mennyit érnek az álmaitok?”

A szentmisében a főpásztor felajánlotta a gyermekek szándékait, melyeket apró cédulákra fogalmaztak meg a lelkigyakorlat alatt, majd a szentmise után keresztúton vettek részt a diákok.

Fotó: Kling Márk