A megemlékező szentmise október 20-án 11 órakor kezdődött a göllei temetőben, az 1788-ban épített Szent Vendel kápolnánál. A mise fő celebránsa, felkérésemre Mayer Mihály ny. pécsi megyéspüspök volt, akivel régi jó kapcsolatokat ápolok.

Amikor felkértem a mise megtartására a következőket mondta: „Fekete István szülőfalujáról van szó, akkor vállalom a felkérést!” Rajta kívül ott volt a házigazda Szalai Jeremiás göllei prépost- plébános, aki köszöntötte a püspök úrat és a göllei, fonói, kisgyaláni, dombóvári és kaposvári zarándokokat. Jelen volt még Németh Antal dombóvári és Bartha Zsolt szakcsi plébános is. Elmondhatom, hogy itt püspök és ennyi pap minden valószínűség szerint, még soha nem misézett. A kápolna az 1760-tól- 1798-ig Göllében szolgáló Kalló Antal plébános idejében épült. Latin nyelvű Historia Domus- át a plébánián őrzik.

Mayer Mihály püspök úr többek között elmondta, hogy a mai kor és idő párhuzamot von a két szent Vendel és Ferenc között. Nem ezt kell tennünk, hanem a tartalmat kell keresnünk- mondta. 
„Általánosan a teremtett világ romlatlanságáért könyörgünk. Szent Vendel az ember belső, Istenhez való viszonyt tárja elénk. Isten nagylelkűségére miként kell válaszolnunk? Értékeinket nem a külső emberi mérce igazítja, – pénz, gazdagság, hatalom, elismerés, – hanem Isten szeretetének a mérlegén vagyunk. E szeretet alakít, gazdagít és ezáltal békességben, megelégedettségben, rivalizálás nélkül élhetünk.

 

Szent Vendel miként bizonyítja ezt? Neve Wendelin- Wandelu, Wánderer, Pilger, azaz természetjáró, zarándok. Egy XIII. századi elmondás, legenda szerint ír-skót királyfi. Innét elment a frankokhoz Treibe. Ott halt meg 617-ben. Szerzetes, remete életet élt. Tehát Vendel elhagyja apját, anyját, hazáját, koronáját, magára ölti a zarándokok köntösét és Isten szolgálatába áll. Úgy gondolta, hogy e megszólítás, felhívás Isten akarata. Kezdetben diszókat, később marhákat és végül juhokat is őrzött. Egy alkalommal a botját a földbe szúrva vizet fakasztott. Ez a víz gyógyító volt embernek, állatnak.

Tiszteletére sok kápolna, templom épült. Magyarországon 42, de ez a szám nem teljes! A felsorolásból pl. Gölle is hiányzik. Ez a kápolna 1788-ban, 230 éve épült fel. Göllén Szent Vendel napja fogadalmi ünnep. Az itteni ősök ígéretet, fogadalmat tettek. Mint azt megtudtam 1754-ben volt egy nagy marhavész járvány itt a Dél-Dunántúlon. 1760-ban fogadalmi keresztet állítottak, mely itt a kápolna előtt a mai napig is áll.”

Beszédében hangsúlyozta még, hogy az állat nem dísztárgy, nem csak igavonó, hanem a megélhetés alapja volt. A táj, az erdő, a különböző állatok megszemélyesítő elbeszélését Fekete István, a falu szülötte a legpontosabban leírta. 
„Elszórta a természet szeretetének jeleit a könyvek „lapjai közé”, mint a gyöngyöt.” / Bányász István./
„Ha valakinek, hát az írónak kell tudnia, hogy nem az a fontos, miből van a templom, hanem az a fontos hogyan imádkoznak benne.” / Fekete István. /
A püspök úr fontosnak tartja a hagyomány gyökerének az egészségét. Mint mondta örül neki, hogy ilyen sokan eljöttek ide a göllei temetőbe. Biztos abban, hogy az elődök tisztelete, az állatok szeretete hozta el a zarándokokat. Jómagam is minden évben részt veszek ezeken a szentmiséken és mindig hallok újat Szent Vendellel kapcsolatban. Ismét Fekete Istvántól idézett: „Ballagtak a lovacskák, és én odasimultam öregapámhoz, mint hajtás a vén fához.” 
Mayer Mihály ny. megyéspüspök a következő szavakkal zárta szentbeszédét: „Szent Vendel közbenjárása, a gölleiek fogadalma, segítse a jelenlévőket, hogy a teremtett világ harmóniája biztonság legyen az emberi élet küzdelmében!”

A szentmise a himnuszok és a Téged kérünk esedezve c. Szent Vendel énekkel zárult.
A megemlékezést és a hely rangját emelte Mészáros János Elek magánénekes, aki Alcsútdobozról érkezett Göllébe. Többek között az Ave Maria egyházi éneket adta elő. A szentmise után a püspök úr és a vendégek felkeresték a nagy magyar író, Fekete István és felesége sírját is.

Bodó Imre