A vendéglátó szövetségi állam vallási szempontból a legnyitottabb arab ország, azonban a „tolerancia” nem jelenti a politikai véleményszabadság gyakorlását. A tervezett nem muzulmán kultuszhelyek — köztük 17 keresztény templom és kápolna — építése mögött összetett valóság áll.
A Fides hírügynökség és a helyi sajtót képviselő The National szerint június közepén jelentette be Sultan Alzaheri, a közösségi fejlesztéssel foglalkozó minisztérium egyik osztályvezetője, hogy folyamatban van 19 nem muzulmán kultuszhely építési engedélyének kiadása. Keresztény ima- és közösségi terek mellett szóba került egy hindu és egy szikh templom létesítése is. Az Emirátusok 1971-ben kiadott alkotmánya az iszlámot államvallássá nyilvánította, de miközben a föderáció egyre jobban megnyílik a vallásközi párbeszéd előtt, addig az ország belső életében a vallási kisebbségek, s az eltérő politikai nézetek diszkriminálódnak, néhol üldözést szenvednek.
A terv sokat ígérő az ott munkát vállaló 1,2 millió, jobbára dél-kelet ázsiai keresztény számára, akik hétvégenként mintegy harminc templomban zsúfolódnak össze. „Minden hosszú idő óta itt lakó személy jogosult vallását megfelelő módon gyakorolni.” – jelentette ki a program felelőse. „Ezek az imahelyek [katolikusok esetében plébániák] ezentúl kapcsolatban fognak állni a kormányzattal, amellyel megoszthatják mindennapi problémáikat. Találkoztunk [a vallások és felekezetek] vezetőivel, elmagyaráztuk elképzeléseinket, s workshopokat [műhelyeket] szerveztünk számukra.”
A kezdeményezés illeszkedik a 80%-ban külföldi vendégmunkásokat foglalkoztató állam általános stratégiájához: a vallási „tolerancia” előmozdításához. Ennek jele volt Ferenc pápa meghívása. Majd nemrég, június 13-án, Sir Bani Yas szigetén újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt egy keresztény romokat magában foglaló régészeti emlékhely. Az Abu Dzabitól 200 km-re fekvő [Kr.u. 600 körül épült] monostor maradványait Sheikh Nahyan bin Mubarak tolerancia miniszter is felkereste, ahol kijelentette, hogy „létezése annak megerősítése, hogy területünkön a türelem és a másik elfogadása a régmúltba nyúlik”. Mindazonáltal tilos a muzulmánok számára az áttérés, illetve a keresztények részéről bármiféle prozelitizmus gyakorlása, valamint a templomokon torony vagy kereszt elhelyezése.
De a keresztények felé megnyilvánuló nyitottság gesztusainak megsokszorozódása mögött komplex valóság áll. Lynn Maalouf kutató úgy véli, hogy a relatív jóakarat az emberi jogok csorbulását álcázza. „A pápa meghívásának és új templomok építésének jelzéseivel az Arab Emirátusok a 2019. évet „a tolerancia évének” deklarálta. De 2011 óta szisztematikusan tapasztalható a véleményszabadság kordában tartása. Minden kritikát megfogalmazó személy önkényes fogva tartás áldozata.” E szkepticizmust Stéphane Lacroix, a politikatudományok doktora szintén osztja. „Az Emirátusok »vallási tolerancia« felfogása nem mentes politikai hátsógondolatoktól.” Ez a magatartás az un. „arab tavasz” — a Tunéziából kiinduló népi felkelések sorozata — idejéig nyúlig vissza, mely Abu Dzabit arra vezette, hogy a lázongásoktól megrémülve „korábban nem látott büntető-hullámmal” válaszoljon. Azóta politikai ellenlábasok, újságírók, egyetemi tanárok rendszeresen le vannak tartóztatva. [Érdemes felidézni, hogy az Arab Emirátusok elutasítja a vallási szélsőségesség minden formáját. Az Arab Barometer felmérésének erre vonatkozó adatait, melyről nemrég írtunk, elsőnek vette át és tette közzé. – A fordító megjegyzése.]
Fordította: Hantos-Varga Márta
Ajánlott források:
- http://www.fides.org/en/news/66270-ASIA_ARAB_EMIRATES_Procedures_have_begun_to_authorize_the_construction_of_17_Christian_places_of_worship
- https://www.thenational.ae/uae/government/abu-dhabi-set-to-licence-19-non-muslim-places-of-worship-1.876409
- https://zenit.org/articles/opening-of-christian-archaeological-site-of-sir-bani-yas-united-arab-emirates/
- https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2019-02/ferenc-papa-abu-dhabi-nyilatkozat-al-azhar-beke-nok-gyermekek.html